2009. december 19., szombat

Rittyentett római tál

Ha az ember a Kis-Balaton mellett lakik, előbb-utóbb találkozik adakozó kedvű horgászokkal (vagy maga kezd hal vadászatba). Nekünk a nagyon kedves, német szomszédunk szokott hozni különböző fajtájú halakat. Peter annyira tündéri, hogy még azelőtt kivégzi zsákmányát mielőtt áthozná, és újabban már ki is belezi. Először Picilivinek kellett volna megölnie és beleznie, de ő rosszul lett a gondolattól (én kapásból mondtam, hogy inkább adjuk vissza). Nem vagyunk gyakorlott gyilkosok, na! Peter nagyon megértő, így mostanra nekünk már szinte csak megenni kell a halacskát.
Nyár vége felé kaptunk egy fogast, meg egy csukát. Most először a fogast vettük ki a frigóból, és óriási ötletem támadt. Mondjuk végig benne volt a pakliban, hogy csak a köret marad ebédre...
Egyszerűen zöld fűszeres, sós oliva olajjal pácoltam be. Egy pici gombát, lila hagymát töltöttem a belei helyére, majd Picilivi összevarrta a sebet (ez mégiscsak amolyan nővéri munka).
Már a rómaiak is tudták, hogy égetett agyagedényben sokkal ízletesebben el tudják készíteni étkeiket. Hazánkban is régóta elterjedt a Römertopf (ezt talán még a rómaiak hagyták itt), vagy a Pataki-tál. Nagy előnyük, hogy a benne sütött/párolt étkek nem száradnak ki, megtartják saját ízüket, zamatukat.
Én azt választottam, hogy ennek a fogasnak - ha már olyan szerencsétlenül járt, hogy életét kell adnia a miénkért - személyre szabott római tálat készítek.Nálunk a kemence nem csak dísz, amikor csak lehet kihasználjuk adottságait. Nem csak fűtünk vele, hanem ősztől tavaszig sütünk, főzünk is benne. Energiatakarékos, és sokkal finomabb így, ami az asztalra kerül.
Ha még az égetett agyagot is bevetjük, akkor fantasztikus eredményre számíthatunk. A római tálat használat előtt mindig be kell áztatni vízbe, hogy mindenképpen elbírja a hőt, és ne repedjen meg. Ha személyre szabott római tálat készít az ember, ahhoz csak nedves agyag kell, és némi kézügyesség. Gyakorlatilag bármelyik domboldalban lehet szerezni (mármint agyagot), csak egy picit kell ásni hozzá.
Tehát az agyaggal bekentem a halacskát. Körbe-körbe, mindenhol kb. 2 centi vastagon. Utólag úgy érzem a 3-4 centis borítás jobb lett volna.A reggeli begyújtást úgy intéztem, hogy 11 órára pont elegendő parázs legyen a kemencében. És ide, az izzó parázsba került a beagyagozott fogas. Nagyjából fél óra múlva megfordítottam a már megkövesedett agyagdarabot (benne a hallal), és még negyed órát bent volt a parázsban. Mikor kivettem, csak le kellett verni róla az agyagot.
Ezt akkor is érdemes kipróbálni, ha nincs kemencéd. Mondjuk villany sütőben nem ajánlom, de szerintem szabad tűzön is működik az eljárás.
Egyszerűen fantasztikus!

2009. december 13., vasárnap

Pide

50 dkg kenyérlisztből (bl 80) gyúrtam tésztát, 2 ek olivaolajjal, 1 tk sóval, csipet cukorral, kovásszal, no meg vízzel. Csak a móka kedvéért kevertem bele némi lepirított szezámmagot, és köménymagot is.
Vacsira szántam a pidét, de már reggel összegyúrtam a tésztát. Napközben többször átdolgoztam, kb. 3 óránként. Ez a minimum, ha az ember kicsit is komolyan veszi, hogy "török pizzát" akar enni. Hallottam olyan verziót is, hogy az összegyúrt, és megkelesztett tésztát fóliába csomagolva 3-4 napig hűtőben tartják, és időnként csak azért veszik elő, hogy ököllel megütögessék. Én megmondom őszintén, még soha nem mertem ezt kipróbálni. Valahogy nem visz rá a lélek, hogy többször is megöklözzem. A flaszteren az egész más, na de ezt meg fogom enni! :-)))
Este kinyújtottam négy hosszúkás formára, a széleit kissé vissza hajtottam és megkentem őket oliva olajjal (természetesen extra szűz). Szétkentem rajtuk a joghurtot, amibe korábban belepréseltem egy gerezd fokhagymát. Érdemes sűrű joghurttal próbálkozni, ami nem folyik szét teljesen. Nálunk Picilivi a joghurt felelős, és épp nem sikerült túl sűrűre csinálnia, szóval én a magam részéről úgy döntöttem, hogy besűrítem egy kis tejföllel. Mea culpa.
Szórtam rá aprított kaprot - nem eleget.
Került rá lila hagyma - Borka kedvence.
Vágtam rá paprika szeleteket - Sült paprika! Nagyon-nagyon!!!
Némi szárított paradicsom - miért is ne?
Szeletelt sajt - amit találtam a frigóban...
Amint úgy láttam, a kemence felkészült a fogadásra, bévetettem. Úgy fél órát töltött a csodálatos boglya kemencénkben, és utána elég hamar elfogyott...
...némi Szemes kékfrankos kiséretében (2007)

2009. december 12., szombat

Tofu sambal

Emlékszem egyszer a korábbi főnököm panaszkodott, hogy vett magának tofut, de az valami borzasztó volt. Azt mondta nincs íze. Mire én: - Hát ez csodálatos, nem? Azt csinál vele az ember, amit csak akar!
Kb. egy hét múlva vittem magammal egy kenyérre kenhető pástétomot, és ő szívesen megkóstolta. El volt ragadtatva az ízétől. Természetesen tofuból készítettem. Kis tejföllel, mustárral, fűszerekkel. Nagyon egyszerű volt az egész, de pont olyan ízűre tudtam csinálni, amilyet éppen az évszak, a hangulat, meg a tudoménmi megkívánt.
Lehet ebből az alapanyagból édes pástétomot is keverni mézzel, meg bármivel, és gyakorlatilag tényleg azt csinál belőle az ember, amit csak akar. Pont azért, mert nincs karakteres saját íze.
Hát ez csodálatos, nem?
Őszintén szólva ennek ellenére, nálunk elég ritkán kerül az asztalra. Egy időben csak génkezeltet lehetett kapni, aztán pedig megtudtam, hogy a "nem génkezelt" is valószínűleg génkezelt. Az történik ugyanis, hogy a génmanipulált növények visszavadulása már régen megkezdődött, és ma már csak komoly vizsgálattal lehet kideríteni, melyik biztonságos, és melyik nem az.
Persze ez nem csak a tofura igaz...
Főtt ételekhez én eddig is pácoltam mindenféle fűszerekkel, szószokkal a szójababsajtot, de a legegyértelműbb eddig valahogy kimaradt nálam. Na, de most!

Felvágtam kockákra, és egy kis tálkában kb. másfél deci szójaszószban pácoltam fél órát. (Ennél tovább nem nagyon ajánlom. Én legelőszőr benne felejtettem és ehetetlenül sós lett.) Lecsöpögtettem.
Kevés olajon kavargatva minden oldalát aranybarnára sütöttem.
Ismét lecsöpögtettem, és félretettem.
A tofu kisütéséből megmaradt olajban lepirítottam egy fej apróra vágott hagymát, két zúzott fokhagymát, egy fél hüvelykujjnyi gyömbért lereszelve, és némi piros chilit.
Mikor megpirult a hagyma, hozzáadtam egy konzerv darabolt paradicsomot, és negyed kiló zöldbabot.
Só helyett az eddig pécléként funkcionáló szójaszószból tettem hozzá.
A paradicsom kiegyenlítése miatt egy csipet nádcukrot is belefőztem. Vízzel szabályoztam, hogy ne égjen oda, míg elkészül a bab.
Amikor megpuhult a bab, visszatettem a serpenyőbe a tofut, és még néhány percig együtt rotyogtattam.
Rizzsel kiváló volt!
Az eredeti maláj étel nem tartalmazza a zöldbabot, de szerintem jól illik hozzá, meg egyébként is maradt még lefagyasztva a nyári termésünkből :-). Természetesen a zöldbab helyettesíthető más hüvelyessel vagy zöldséggel is. Akár többféle hozzávalóval is el tudom képzelni.
Ez messze lefőzi a kínai büfék tofuját, és azoknak is bátran ajánlom, akik egyébként nem rajonganak a szójababsajtért.

2009. december 10., csütörtök

Kínai kell!

Szeretem a kínai kelt. A formáját, az ízét, azt is, hogy sokáig eláll. Hívjatok spórolósnak, de nálam egy átlagos méretű KK általában négy különböző étel része is lesz, és eközben 2-3 hetet is eltölt - évszaktól függően - a kamrában vagy a hűtőben.
Ma, harmadik felhasználásként amolyan "kínais" ebéd része lett, kettőnknek Bóval. Került mellé mindenféle gyökér: két pici cékla, egy sárga-, egy fehérrépa és egy fej vörös hagyma. Emezeket meghámoztam, a kelből leválasztottam jópár levelet. Mindent megmostam, majd kezdődött az aprítás.
Wokban sült zöldségeket célszerű előre felaprítani, hisz a hirtelen sütés közben csak egy kukta tudna kisegíteni minket. Az én kuktám nincs még két éves, így ő csak előkóstol mindent - nyersen.
Szóval a kelt és a hagymát felvagdostam laskára, a répákat csíkokra, a céklát pedig igyekeztem a répákhoz hasonló méretűre. (A répa vagdosása gyakorlatban azt jelenti, hogy a hosszára merőlegesen 3 részre vágom, azokat hosszában félbe, majd a kapott "félkör-hasábokat" hosszában vékonyra szeletelem.)
Mikor minden készen állt, a wokban olajat forrósítottam, a hagymát a gyökerekkel együtt beledobtam és sűrűn kavarva pirítottam néhány percig. Mikor már finom illatos volt, gyömbér és fokhagyma került bele még, majd a kelt is rádobtam. (Én nem használok kínai vagy más x-fűszer keveréket - ahol az x nagyobb-egyenlő 5... Az egyetlen keverékem curry, de az ide nem passzolt volna.) Pár perc pirítás után, mikor a kel épp kezdett volna összeesni, lezártam. Gyakorlatilag kész volt. Picit hagytam hűlni, majd meglocsoltam szójaszósszal, és egy marék frissen termett mungóbab-csírát tettem még hozzá.
Árpa volt a köret - tiszta vérű kínainak már csak ezért sem mondanám... :)

2009. december 9., szerda

Gabonák elkészítése 1.

Remélem, senki nem ült tűkön, hogy mikor jönnek már a készítési javaslatok! De ha mégis, akkor bocsánatot kérek - nehezem szánom rá magam az írásra...

Elsőként lássuk a köretnek való elkészítéseket, később majd szolgálok reggelinek való kása javaslatokkal is (amik mellesleg uzsonnának is remekül helytállnak).
Általában 1 dl gabonát főzünk meg felnőtt gyomronként. Ahol ettől eltérést tapasztaltunk, jelzem. Az általam favorizált főzési technika lényege, hogy a megfelelő mennyiségű hideg vízben, lefedve felteszem főni a gabonát, forráskor kisebb lángra veszem, sózom, fűszerezem, és a fedőt picit kinyitom. Sokszor teszek bele vegamixet is (nem vegetát!). Mire a víz elfő, kész a gabona. Írok egy-két fűszert is, kedvcsinálónak, de azért sokat számít, hogy mi mellé főzzük az adott magot köretnek.

Rizs
Mi barna jázmin rizst használunk. Ezt fontosnak tartom leírni, mivel egyrészt a barna rizs rendkívül egészséges, másrészt nagyon rossz tapasztalataim vannak az általában kapható B-rizzsel. Fehér (szintén jázmin) rizst csak édességekhez főzök.
A barna rizst 2,5-szeres vízben teszem fel főni, semmi előpirítás! - erről írtam korábban.
Lehetséges fűszerek: kakukkfű, majoránna, lestyán

Árpa
Bio, hántolt árpát főzünk, ebből kevesebb kell, mint 1 dl. (Múltkor vettem valami olyat, amin B.Alexandra volt a reklám - na az ehetetlen volt, tekintve, hogy csak egy része volt hántolva...) 3-szoros vízben főzöm, de volt már, hogy picit még fel kellett önteni.
Fűszerek: Kakukkfű, babér, zsálya

Köles
Ebből is kevesebb kell, mint 1 dl fejenként. 2-szeres vízben "pergősre" fő, 2,5-szeresben szétesik kásának.
Fűszerek: gyömbér, koriander, bazsalikom

Rozs
Bevallom, ritkán főzünk. Rozs-napokon inkább hajdinát szoktunk. Ettől függetlenül remekül megfő 3-szoros vízben... :)
Ajánlott fűszerek: kakukkfű, köménymag

Zab
Ebből nagyon bejött nálunk a zabtöret. Pelyhet édes kásához illetve kekszhez használunk inkább.
Egész zabot 3-szoros vízben, töretet 1,5-szeresben főzök. Picit több, mint 1 dl kell fejenként.
Fűszerek: borsika, lestyán

Kukorica
Darát főzünk, tehát puliszkát... :) Ha sűrű kell, 3-szoros a víz, ha hígabb, 4-szeres. Én a sűrűbbet jobban komálom, de ez egyéni. Juhtúróval rakott puliszkához mindenképp a sűrűt ajánlom.
Fűszerek: kakukkfű, oregánó, rozmaring

Búza
No, ebből sokféle van...
Egész búzaszemeket (tönkölyt is) egy éjszakai áztatás után szoktam főzni, 4-szeres vízben.
Töretet - bulgurt - nem kell áztatni, 1,5-szeres vízben, gyorsan megfő. Törökösen készítve - tehát pirított hagymával, pirospaprikával - isteni!
Kuszkuszt meg csak leforrázni kell, és hagyni, hogy beszívja a vizet.
...és persze van dara is (lásd a jó-öreg tejbegríz), de bevallom, maximum sűrítésre használom...
Lehetséges fűszerek: koriander, bazsalikom, majoránna

Hajdina
Kevesebb, mint 1dl fejenként, 1,5-szeres vízben. Kifejezetten javaslom pirított hagymával!!
Egyéb ízesítők: bazsalikom, majoránna, fokhagyma

2009. november 3., kedd

Végre igazán hideg van!

Hú, már nagyon vártam, hogy komolyabb hidegek jöjjenek. És íme.
Már reggel csorgott a nyálam, mikor begyújtottam a kemencébe. Pontosan emlékszem a múlt tél minden egyes kenyerére. Mert nincs ám két egyforma! Mindegyik egyedi, mindegyik különleges, mindegyik tele szeretettel, tele lélekkel.

Olvastam mostanában több helyen, hogy divatba jött a dagasztás nélküli kenyér. Biztos meg lehet azt is enni, de eszembe sem jutna ilyet "csinálni". Egy étel akkor lát el minket tökéletesen energiával, ha mi is fektetünk bele eleget. A természet sokszorosan meghálálja a befektetett energiát, de ha nem akarunk ételünk elkészítésével foglalkozni, akkor ehetjük az üres anyagot. Lehet enni tehát gyorsétteremben is, de ne várjunk tőle túl sokat...

Már előző este bekevertem a kovászt. Még nincs rendes eltett kovászom, így azt csináltam, hogy kb 2 dkg élesztőt áztattam be 2 deci langyos vízbe. Ehhez apránként kevertem annyi lisztet, hogy a végén tejföl állagú lett. Mielőtt lefeküdtem aludni még egyszer átkevertem, éjszakára pedig betettem a hűvös kamrába (kb 10 fokos). Reggel aztán megint megkevertem, és hagytam szobahőmérsékleten.

Borókával begyújtottunk a kemencébe. Ő hozta a gyújtósnak való rőzsét, és drukkolt, hogy szépen égjen a tűz.
A melencébe borítottam kb 80 dkg lisztet (bl 112), rá a kovászt, vagy 5-6 kiskanál sót, egy kanál olajat, pici nádcukrot, és adagoltam hozzá a vizet, miközben gyúrtam a tésztát. Közben kicsit sok lett a víz, ragadt a tészta, szóval apránként még kb 20 dkg liszt került hozzá. Nem a gyorsaság számít, hanem, hogy homogén, jó állagú tésztát kapjunk. Akkor jó a tészta, ha tömör, kompakt, de még épphogy gyúrható, elválik az ember kezétől, egyáltalán nem tapad...

Mindenki a családból adott egy puszit a tésztának.
Mi biztosra megyünk! ;-)
A melencét - benne a kenyértésztával - letakarva felraktam a kemece búbjára pihenni, kelni. Íme:


Napközben még egyszer átgyúrtam a tésztát.

Délután néha már ránéztem a kemencére, hogy tudjam, mikor jó a hőfoka. Közben kilapátoltam belőle a hamu nagy részét, a többit félrekotortam. Liszte kell szórni a kemencébe, ha az ember tudni akarja, mikor vetheti be a kenyereket. Ha gyorsan megég a liszt, akkor még túl forró a kemencénk. Ilyen egyszerű.

Most már ketté szedtem a tésztát és két külön cipót formáztam belőle. A kályha tetején pihentettem őket egy kicsit. Íme:


Aztán, mikor már nem égett meg egyből a kemencébe szórt lisztem, kicsit megnedvesítettem a felszínüket, és bevetettem a kenyereket.

Kb 40 perc múlva így néztek ki:


Még 10 percig bent hagytam őket, majd úgy döntöttem, hogy kész vannak:





Kicsit pihentek, hűltek még a megszelés előtt. Már alig vártam, hogy vacsorázzunk. Nem nagyon tudtam otthagyni őket. Lemértem, mindkettő kb 75 dekás lett. Az egyik kicsit alatta, a másik fölötte...
Aztán megvágtam az egyiket. Így nézett ki:


Egyszerűen tökéletes!

2009. október 22., csütörtök

Gabonákról 2.

Lássuk akkor a gabonákat kicsit részletesebben!

Rizs - a Hold gyermeke
Magas tápérték és könnyű emészthetőség jellemzi. Elsősorban az anyagcserét támogatja, de jól bevált gyógyszer gyomor- és bélproblémákra, valamint hasmenésre vagy székrekedésre. Fogyasztása csökkenti a vastagbélrák kockázatát. Kiválóan alkalmas böjt utáni első tápláléknak, illetve betegség okozta fogyás után. Nyugtató hatással van az idegrendszerre.
A barna rizs kalciumot, magnéziumot, foszfort,káliumot, szerves sókat és B-vitaminokat tartalmaz. Magjában feltűnően kevés a nátrium, és mivel a konyhasó (nátrium-klorid) megköti a vizet, a rizs segíti a felesleges víz távozását a szervezetből: fogyasztása különösen ajánlott vizenyők, vese- és hólyagbetegségek vérkeringési problémák, magas vérnyomás esetén. A barna rizsben lévő keményítő fokozatosan szívódik fel, így egyenletesen juttat cukrot a vérbe, emiatt cukorbetegek számára ideális gabonatáplálék.

Árpa - a Mars hatása alatt
Fogyasztása felbecsülhetetlenül értékes az emberek számára, mivel könnyen és teljesen megemészthető. Magas a kálium-, mangán-, magnézium-, foszfor-, cink- és vastartalma, és sok vitamint is tartalmaz. Legnagyobb mennyiségben B1-, B2-, B6-vitamin és pantoténsav található benne a vitaminok közül. Az árpa hűtő hatású, ezért kifejezetten a nyár gabonája.
Az árpanyák megnyugtatja az irritált és gyulladt gyomor- és bélnyálkahártyát. Bronchitisnél, torokgyulladásnál is enyhülést hoz, valamint támogatja a tüdőt.
Az árpa nagy mennyiségű kovát tartalmaz, melyből sok erőt nyer az idegrendszer, erősíti az izomzatot, a kötőszövetet. Jó hatással van a csontozatra, fogakra, bőrre, hajra is.

Köles - mozgékony, mint a Merkúr
Tápértéke az árpáéhoz hasonló. Tartalmaz káliumot, foszfort, magnéziumot, vasat, jódot, fluort, cinket, mangánt, nikkelt és rezet. Kiváló B-vitaminforrás. Magas rosttartalma miatt segít az emésztőrendszeri problémák rendezésében. Gluténmentes, ezért lisztérzékenyek is fogyaszthatják.
A köles segít, hogy a bőr finom és sima legyen, csökkenti a hajhullást, javítja a körmök rugalmasságát, erősíti az idegrendszert és jót tesz a szemeknek. Fluortartalma miatt a fogak egészségéhez is hozzájárul.
Fogyasztása kiválóan alkalmas a modern ember számára - akinek gyakran rossz a hőháztartása -, mivel anyagcsere-aktiváló és melegítő a hatása. Az olyan civilizációs ártalmakkal szemben, mint a stressz és félelem, melyek akár rákot vagy szívinfarktust is okozhatnak, a köles melegének oldó, lazító hatása jó szolgálatot tesz.

Rozs - a Jupiter gabonája
A rozsban olyan értékes nyomelemek és vitaminok találhatók, mint a vas, mangán, kálium, megnézium, kalcium és foszfor, valamint B1- és E-vitamin.
A rozs tisztítja és megújítja az artériákat, jótékony hatása van a májra, újjáépíti az emésztőrendszert.
Emészthetőségét jelentősen javítja a kovászképződés és a hosszú tésztakészítés, mikor kenyeret csinálunk belőle. Nagy segítséget jelenthetnek még a fűszerek: ánizs, édeskömény, kömény, koriander, kakukkfű, majoránna, boróka. Fontos még, hogy az áztató- és főzővizet mindig használjuk fel, mert értékes anyagokat tartalmaznak.

Zab - harmonikus, mint a Vénusz
Anyagait, beltartalmi értékeit tekintve a zab az egyik legértékesebb gabona, a legjobb minőségű fehérjével rendelkezik a gabonák között. Nyolc esszenciális aminosav optimális mennyiségben található benne. Olyan anyagokat tartalmaz, melyek élettel töltik fel a szervezetet, ezért például depresszió esetén is alkalmazható a jó hangulat elősegítésére.
Minden más gabonánál több kalcium, vas, foszfor és magnézium van benne, valamint rengeteg cink és mangán. Többféle B-vitamint és antioxidánst tartalmaz.
7,1%-os zsírtartalmával miden gabonát túlszárnyal, és ez a zsír kisgyermekkortól felnőttkorig mindenki számára kiválóan felhasználható, emészthető és hasznosítható. Ismert, hogy csökkenti a vér koleszterinszintjét, és a szervezetben megköti a savakat. Cukorbetegség esetén is sikeresen használható. Mivel az északi területek növénye, fűtő hatású, így kiváló eledel télen.
A zab gyógyítja a gyomor- és bélgyulladást, mivel nyákbevonatot képes a bélfalon, ezzel védve azt a fertőzésektől és irritációtól. Így harmonizálja és támogatja az emésztést.

Kukorica - az emberi Szaturnusz-kvalitások jelképe
Legelterjedtebb formája a kása. Csírája magas olajtartalmú, ezért hidegen sajtolva értékes E-vitaminforrásnak számít. Gluténmentes, így lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Lizinben és triptofánban szegény, emiatt önállóan nem tudja fedezni az esszenciális aminosav igényünket. Viszont nagy mennyiségben tartalmaz karotint és cinket, valamint vas, foszfor, kálium, mangán és réz is található benne kisebb mennyiségben.

Búza - a Nap aranya
Elsőszámú kenyérgabonánk. Az érzékszervekre, idegrendszerre, anyagcserére és a keringési rendszer működésére egyaránt kiegyensúlyozó módon hat.
A teljes kiőrlésű búzamag tartalmaz kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort, ként, cinket, mangánt, B3-, B5- és B6-vitamint, valamint folsavat. Összetételét tekintve a legkiegyensúlyozottabb a gabonafélék közt.
A búzafű értékes méregtelenítő és tisztító hatású, természet adta gyógyszer. Többek között rákos megbetegedések természetgyógyászati kezelésében alkalmazható.

Hajdina - a kakukktojás...
...mivel nem a fűfélék családjába tartozik, mint a többi gabona, hanem a keserűfűfélék közé, mint a rebarbara.
Termése legömbölyített tetraéder alakú, mely forma a fény ősi szimbóluma. Ha nem öntjük le róla a főzővizet, abban olyan értékes anyagok maradnak, melyek fokozzák a bőr fényáteresztő, fényfelvevő képességét.
A hajdina kitűnő növényi fehérjeforrás, mivel mind a nyolc esszenciális aminosavat tartalmazza, de foszfor, kálium, magnézium és folsav is található benne. Megerősíti a hajszálerek falát, méregtelenít. Íze nyersen kissé a dióéra emlékeztet. Könnyen emészthető, ezért kiválóan alkalmas betegek táplálására is. Átmelegíti a testet.

Ez volt tehát az elmélet, melyhez a gabonaételek könyvet vettem alapul.
A következő gabonatémájú bejegyzésben sorra veszem a felsorolt gabonák köretként való elkészítésének alapjait, aztán pedig jöhetnek a furfangosabb receptek!

2009. október 17., szombat

Gabonákról 1.

Egy átlagos magyar húsevő nagy gondban van, ha vega-létre akarja adni a fejét...
Sok emberrel beszélgettem már erről, és az általános tapasztalat az, hogy kívülállók szerint a vegetáriusok a következőképp táplálkoznak: lehet enni diós/mákos/túrós/darás/lekváros tésztát, rántott sajtot, karfiolt vagy gombát, sült krumpli vagy pirított rizs körettel - persze az elmaradhatatlan majonézzel vagy kecsöppel. Erre a "remek" sztereotípiára persze jól rájátszanak a vendéglátósok is: a magyarországi éttermek jó részében hasonlóképp képzelik el egy vega étrendjét. (Tegyük hozzá, hogy sok étteremben a halat is zöldségnek nézik, pedig egy átlagos hal azért inkább hasonlít bármilyen húsra, mint egy sárgarépára, a rendszertani besorolásáról nem is beszélve. SŐT! A múltkor ilyet olvastam: szemi-vegetáriánus! Tudjátok mi ez? Csirkét is eszik. Akkor mitől is vega? GRRRRRRRRRRRRRRRR!)
...na és akkor az aktuális beszélgető társam megkérdezi: Hát mi a jó ebben? Mire én: EBBEN semmi.
Persze azért ez a gondolkodás nem csoda. A legtöbb magyar családban háromféle köret fordulhat elő a különféle húsok mellé: krumpli, pirított rizs és tészta (4-6-8 tojásos vagy nokedli). Ebből a főzés előtt lepirított rizs - tudom, rengetegen így szeretik - abszolút tévedés: a legértékesebb anyagokat gyilkoljuk meg ezzel a technikával. Szerintem az úgynevezett kínai büfékben is csak itthon van ilyen, a magyar szokás miatt...
Arra gondoltam hát, hogy nyújtok egy kis segítséget a köret-paletta színesítéséhez. Következzen hát a gabonák csodás világa! Előbb egy kis "elmélet", aztán izgalmas receptek!

* * *

A gabona az ember egyik fő tápláléka, ennek ellenére, a burgonya pár száz évvel ezelőtti, széles körű elterjedésével a gabonafogyasztás erőteljesen visszaszorult a civilizációs étrendben. A hétféle gabona közül (rizs, árpa, köles, rozs, zab, kukorica és búza) kevesen ismerik az összeset, és még kevesebben fogyasztják.
E gabonák a világ különböző tájain terjedtek el. A köles délről származik, a rizs keletről, a zab északról, a kukorica pedig nyugatról. A búza, az árpa és a rozs jellegzetesen európai gabonák.

A középkori népi táplálkozásban, egészen a XIX. századig, a kása volt a leggyakoribb ételfajta. A durván őrölt gabonafélékből, teljes magból készült kása a modern táplálkozástudomány szerint is egyike a legértékesebb ételeknek. A régi korokban a gabona teljes magját megőrölték és 72 órán belül felhasználták, hogy ne avasodjon meg. A finomított liszt az élelmiszeripar találmánya. A finomítás miatt viszont a lakosság körében vitaminhiányos betegségek jelentek meg.
A hántolásnál rengeteg hasznos anyag, többek között a nagyon értékes rostok is elvesznek. Ezáltal jelentősen csökken a fehér liszt rosttartalma, holott a rostdús táplálkozás nagyon fontos a fizikai test számára.

A régi korok embere még összhangban élt a természettel, és a hét napjaihoz tartozó különböző minőségekkel. Úgy tartották, hogy a hét napjai bolygókkal vannak összefüggésben - bizonyos nyelvekben ez máig fellelhető: hétfő-Hold-Monday vagy vasárnap-Nap-Sunday. A napokhoz a bolygók minőségeit társították; megfigyelhető, hogy a gabonák pedig ugyanezen tulajdonságokat mutatják növekedésükben, illetve az emberre való hatásukban. Mert bár minden gabona a Nap gyermeke, a Naprendszer egy-egy bolygója más-más hatást fejt ki a gabonafélékre.

A megfeleltetés a következő:
rizs - hétfő
árpa - kedd
köles - szerda
rozs - csütörtök
zab - péntek
kukorica - szombat
búza - vasárnap

A négy alapvető gabona: a búza, a rozs, az árpa és a zab megtestesíti a négy elemet. A búza a fizikai testre van jó hatással (föld), a rozs az éltető erőket növeli (víz), az árpa a lélekre gyakorol kedvező hatást (levegő), míg a zab az Én-erőket támogatja (tűz). A rizs fogyasztása támogatja a flegmatikus vérmérsékletet, a köles szangvinikussá tesz, a kukorica növeli a melankolikus hajlamot, a zab pedig a kolerikusat.
A kenyér magába gyűjti a négy őselemet, a következőképpen: a szemeket kemény kövek közt őrlik (föld); a lisztet vízzel dagasztják be; a kelesztés során a tészta laza, levegős lesz; a kemencében pedig megsütik (tűz). A kenyér régen a napszakokkal is összhangban készült. Este kovászolták, hajnalban dagasztották, reggel szaggatták ki és délben sütötték meg pirosra.

Az egyes gabonák tulajdonságairól egy későbbi bejegyzésben írok majd - ott már előkerül a nyolcadik is... :)

2009. szeptember 25., péntek

Túró és joghurt készítése

Végy a szomszédtól frissen fejt tejet! - Ezzel kell kezdenem, mert emlékszem drága nagyapám mennyire káromkodott, mikor megpróbált túrót csinálni bolti tejből. Szegény, biztos még emlékezett gyermekkora ízeire, Öreglakon - szomorúan mutatta a végeredményt. Büdös volt, annyi szent...

Szóval a túrókészítés!
Kell hozzá friss tej. Forraljuk fel, majd vegyük kis lángra, adjunk hozzá literenként egy pici sót és fél citrom kifacsart levét (teje és citromja válogatja, lehet, hogy pontosabb a 2 egész citrom per 3 liter tej), és keverjük el alaposan. Levehetjük a tűzről. Szűrjük át textilpelenkán, és kész!
Ha panírt (Indiában így hívják a házi sajtot) szeretnénk kapni, mert minden vágyunk egy TISZTESSÉGES Paneer Musalam, akkor lógassuk fel a pelust, és hagyjuk teljesen kicsöpögni a savót. Tapasztalatom szerint nem szükséges préselni, mivel a tej eredeti zsírtartalmától anélkül is összeáll.

Joghurtot eképp készítünk:
Forraljuk fel a liternyi friss tejet, majd hagyjuk hűlni, míg kb. 45 Celsius-fokos lesz. (Arról ismerszik meg ez az állapot, hogy még alaposan meleg, de már nem éget.) Keverjünk bele egy pohárka élőflórás joghurtot, és hagyjuk LASSAN kihűlni. Kb. 6 óra alatt áll össze, ezért én mindig este csinálom meg, kint hagyom a pulton, és reggelre ott a fincsi joghurt.
Ennyi joghurtból már jó sok Naant, vagy török joghurtos padlizsánt készíthetünk!

Gyógyító étek - a természet patikája

Előre bocsájtom, hogy az itt következő gondolatok nem tőlem származnak. Egy lánc-levélben (spamben) kaptam, de elgondolkodtatónak találtam, s így - kissé megkozmetikázva - most közre adom.

A természet patikája

Óriási nyomra vezető segítség, hogy az ennivalóknak milyen az eredeti alakja, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogyan segítenek a testrészeinken. Az alábbi felsorolás nagyon hatásos, ha nyersen fogyasztjuk.

Sárgarépa
Egy szelet sárgarépa úgy néz ki, mint az emberi szem. Nézzük csak meg! Ott a pupilla, az írisz, azok a sugárirányú vonalak... Igen, a tudomány ma már tudja, a sárgarépa nagyszerűen javítja a szem vérkeringését és működését.

Paradicsom
A paradicsomnak négy kamrája van és piros. A szívnek négy kamrája van és piros. A kutatások azt mutatják, hogy a paradicsomok tele vannak lycopine-okkal, ami igazi táplálék a vérnek és a szívnek. (Lycopine: antioxidáns, hatása erősebb a C -vitaminnál, lassítja a sejtek öregedését.)

Szőlő
A szőlők fürtökben lógnak, formájuk, mint egy szív. A szőlőszem olyan, mint egy vérsejt, és a mai kutatások szerint a szőlő élénkíti a szívet és a vért.

Dió
A dió olyan, mint az agy, jobb és bal félteke, a kisagy és a nagyagy. A gyűrődések és a behajtások olyanok, mint az agykéreg. Tudjuk, hogy a dió jelentősen segíti az agyműködést.

Kidney bab
A vesebab segíti a vese működését és valóban úgy néz ki, mint egy vese.

A zeller, a kínai kel, a rebarbara olyanok, mint a csontok. Ezek a növények erősítik a csontokat. A csontok 23% szódát tartalmaznak. Ezek a zöldségek is 23% szódát tartalmaznak. Ha nincs elég szóda az étrendedben, a szervezet kivonja a csontokból és emiatt csontjaid meggyengülnek. Ezek az ételek megerősítik a csontvázat.

Az avokádó, a padlizsán és a körte segítik anyaméh és a méhnyak egészséges működését. Hasonlítanak is rájuk. A tudományos kutatások szerint, ha egy nő heti egy avokádót elfogyaszt, egyensúlyban tartja a hormonjait. E növények megelőzik a méhnyakrákot. Mennyire megalapozott ez? Pontosan 9 hónap kell, hogy az avokádó bimbóból érett gyümölccsé fejlődjön.

Füge
A fügék tele vannak magokkal és párosával lógnak, míg fejlődnek. A fügék elősegítik a spermák mozgási sebességét és növelik a mennyiségüket, ami kizárja a magtalanságot.

Édesburgonya
Az édesburgonya a hasnyálmirigyre hasonlít és ténylegesen egyensúlyban tartja a szervezetet a cukorbetegség megelőzése szempontjából.

Oliva
Az oliva bogyó segíti a petefészek egészséges működését.

Narancs, grapefruit és az egyéb citrusfélék olyanok, mint a női emlőmirigyek, segítik a mell egészségét és a nyirokmirigycsomók mellből való eltávozását.

Hagyma, fokhagyma
A hagyma olyan, mint az emberi sejt. A tudomány mai állása szerint segítenek eltávolítani a veszélyes mérgező és hulladék anyagokat a sejtekből. Könnyeket fakasztanak, amik viszont tisztítják a szemet!

2009. szeptember 1., kedd

Ha csehül érzed magad...


Gyermekkorom egyik kedvenc nyalánksága, a leginkább fánkra emlékeztető cseh finomság, a talkedli. Emlékszem, ahogy bátyámmal a piciny UFO-kat belemártogattuk a fahéjjas porcukorba, és máris jobb kedvünk lett a hosszú téli estéken.

Aztán több mint egy évtizede biztosan nem ettem már ilyesmit, főként azért, mert nem volt birtokomban a kisütéséhez való speckó serpenyő.

Tavaly sikerült édesanyámtól elkérnem, hiszen ő már úgysem használja. Így újra felcsillant a remény...

Aztán azt is megtudtam Picilivitől (akinek az anyukája orosz), hogy ilyet náluk is esznek ám, csak ott blini-nek hívják, és lévén oroszokról van szó, kaviárral tolják. Na ne!

Vagy a kaviáros sztori vagy a lustásag az oka, de csak most jutottam el odáig, hogy nekiálljak.

Van ennek sokféle verziója, hajdinalisztes, burgonyás, miegymás... Ez itt az elsőnekifutásrasokkalegyszerűbbdesimánátmentateszten verzijó:

Felfuttattam 2 dkg élesztőt egy pici langyos tejben. A 30 dkg bl-55-ös lisztbe belekevertem fél kávéskanál sót, és összedolgoztam az élesztővel, 4 dl tejjel, meg két tojás sárgájával. A végén hozzákevertem a két tojás felvert fehérjét. Ez a palacsinta tésztánál egy fokkal sűrűbb massza.

Betettem a hűtőbe és másnapra kiváló tészta lett belőle.

Ha valaki siet, tulajdonképpen 1-2 óra múlva felhasználható, ha már a kétszeresére kelt a tészta, de másnap sokkal-sokkal jobb.

A kisütéshez minimálisan be kell olajozni a talkedli sütőt, és nagyon fontos, hogy kis lángon, lassan süssük, hogy a közepe is jól átsüljön.

Mi most abszolút desszertnek használtuk, tejfölbe, majd fahéjjas cukorba mártottuk. Ugyanakkor tény, hogy a tészta jellegéből adodóan - akárcsak egy palacsintánál - kiválóan alkalmas sós fogyasztásra is, valami pikáns szósszal, vagy akár halacskával. Cseh fanok prazdrojjal, orosz drukkerek sampanszkojével öblíthetik le.

A kaviárt továbbra is erősnek érzem...

2009. augusztus 29., szombat

verjük a palávert

Ezzel a recepttel már adós vagyok egy ideje... Rendkívül egyszerű - ez is :~) - köszönet illeti Celia Brooks Brown kisasszonyt érte.
A Palava egy ghánai recept, és egyáltalán semmi köze a paláverhez, ki tudja, miért hívják így...

Így készül:
70 g hámozott tökmagot kis lángon 1-2 percig pirítom - szépen felpuffadnak -, majd lehűtöm és 4 evőkanál víz társaságában péppé töröm.
750 g megtisztított spenótot egyben, nedvesen lábosba teszem, és főzöm, míg összeesik. Közben egy serpenyőben olajban dinsztelek 2 fej kockákra vágott hagymát - ha erősebb ízre vágyunk, nagyobb kockákra aprítsuk! Hozzáadok 250 g paradicsomot, melyet nagyobb kockákra vágok. Én nem héjazom le, mert nem zavar a héja az ételben, de ez ízlés dolga.
Belemegy még 1,2 dl passzírozott paradicsom, majd a lecsöpögtetett spenót és végül a tökmagkrém is. Felöntöm 2,5 dl vízzel, sóval és kevés cayenne borssal ízesítem. Ebből is ízlés dolga az adagolás, nálunk van egy 19 hónapos kosztos is, miatta nem főzöm túl erősre...
Ezután még fél órát párolom fedő alatt az étket. Néha érdemes keverni, nehogy a kutyáké legyen a végén! Sűrű ételt kell, hogy kapjunk. Kiváló mellé a barna rizs.

2009. augusztus 3., hétfő

Ha unod a lecsót......

...csinálj forradalmat!

Jó, jó, tudom: ez eredetileg "rendszerrel" volt, de mit tegyek, a lecsónak is van egy bevett rendszere, amit ráadásul sokan nem kedvelnek, vagy épp halálra unnak.

Így van ez kedves családtagunkkal is, aki tavaly úgy járt, hogy saját családjával épp lecsószezonban látogatott meg minket, s ezért azt kapott ebédre. Húzta is a száját kicsit, hogy ő nem igazán, meg izé... de nyitott, vállalkozó szellemű ember lévén megkóstolta az én titkos fegyveremet. És repetázott belőle!!! ...ha jól emlékszem...

Ennek már egy éve, azóta újra itt a lecsószezon.

A lecsó kényes kérdés. Korábban már írtam arról, mi van, ha csak 2-3 hozzávaló kell egy étekhez, és nem is a kacifántos fűszerezésről híres. Ezúttal is elengedhetetlen a tökéletes, biológiailag érett hozzávalók felhasználása. Ha ráadásul a saját biokertünkből származik, az hab a lecsótortán.

Mindez persze szép és jó, de mi van, ha tényleg unalmas már szánknak a szimpla paprika-paradicsom-hagyma kombó?

Dobjuk fel valamivel, ugye? A tojás alap, de azért az is lehet uncsi. Húsevők persze rakjanak bele valami jóféle házi kolbit! Hozzánk hasonló növényevők meg tegyenek hozzá más, akkortájt érő zöldeket - vagy lilákat...

Pedzed már, Kedves Olvasó?? Cukkini! Padlizsán!!! Vagy más, mi szívednek kedves...

Mi most padlizsánost készítettünk, direkt eltevésre. Persze ilyenkor marad is a lábas alján, hogy frissiben is fogyasszuk, de azért milyen kellemes érzés már, hosszú téli borongóskor elővenni egy nagy üveggel a spájzból, és odarottyantani neki a tűzhelyen?

A pontos összetevőket most nem árulom el. Legyen ez csupán gondolatébresztő. (Már csak azért is, mert P versenyre készül ezzel a műremekkel, s kár lenne elvenni a meglepetés erejét.)

Azért az fontos, hogy a tartósítás maga a lekvárnál leírtak szerint zajlik. Tehát semmi kemikália, csak tisztaság és forróság - jól elmosott, majd csurig töltött üvegek, és száraz dunszt napokig.

Kalandra fel!! (putty....)

2009. július 22., szerda

Joghurtos padlizsán

Íme egy másik nagyon ízletes Török étel, amit általában szintén megtalálni a hazai büfék kínálatában.
Két padlizsánt héjastól karikára vágunk, papírszalvétára tesszük, megsózzuk, és állni hagyjuk, hogy kicsit levet eresszen. Közben egy fél citrom levével meglocsoljuk. Utána feldaraboljuk, és kevés olívaolajon, oregánóval megszórva, megsütjük.
A padlizsán sütés közben nagyon könnyen magába szívja az olajat, de ezzel nem kell foglalkozni. Ne locsoljunk hozzá még több olajat, mert az nem vezet semmi jóra!

Ha kisült, még egy kis citromlével meglocsolhatjuk a sült padlizsándarabkákat. Fél liter joghurtba egy kevés összezúzott édesköményt, fehérborsot és kaporlevelet elkeverünk, préselünk bele 2-3 gerezd fokhagymát, majd 2 evőkanál olívaolajat is belekeverünk. A fűszeres joghurtba beleforgatjuk a padlizsánt és hűtőszekrényben - akár egy napig - hagyjuk összeérni.

Önmagában pitával vagy naannal is tökéletes, de köretnek is meg állja a helyét!


2009. július 15., szerda

Szabad szelek

Tegnap vendégeink voltak. Tudtam, hogy a nagynénémék délután jönnek, és úgy gondoltam az a legjobb, ha nálunk is vacsoráznak. Ilyenkor vagy előre elkészíti az ember az ételt, hogy részt vehessen a társasági életben, vagy becsalogat mindenkit a konyhába...
...vagy a konyhát csalogatja a mindenkihez.
Délben már beáztattam a lencsét, feldaraboltam a hagymát, krumplit, és elraktároztam a hűtőben, hogy ezekkel már ne kelljen vacakolni.
Bográcsozni gyakorlatilag egész évben lehet, talán csak a nagyon erős eső és szél szabhat gátat az egytálételek legízletesebb elkészítési módjának. Hidegben kellemes enyhülést hoz a tűz melege, nyáron pedig neki lehet vetkőzni, és egy kellemes árnyékos zugban néhány sör társaságában remek móka a közös főzőcskézés.
Az egyszerűség kedvéért előre bepakoltam a bográcsba a felszeletelt hagymát, a fokhagyma gerezdeket, a curryt, koriandert, lenmagot, sót és meglocsoltam olajjal. Így került fel az állványra a már égő tűz fölé. Kicsit összepirítottam, majd ráborítottam a feldarabolt burgonyát is, hogy az is süljön meg egy kicsit. Pici vizet kellet rá locsolni, hogy ne kapjon oda, és persze időnként megforgatni a bográcsot. Kb. 10 perc után hozzáadtam a lencsét, és felöntöttem vízzel, majd egy hirtelen jött ötlettől vezérelve átbattyogtam a fűszerkertbe, és szakajtottam rozmaringot, kakukkfüvet, és tárkonyt. Úgy ahogy volt, szárastul beledobtam a a zöldfűszereket. Elég hamar, alig több, mint fél óra alatt kész is lett a fantasztikus lencse daal.
Előre kisütött naannal tálaltuk.
Na és Picilivi zseniális mángold salátájával, amiben egyszerűen frissen szedett mángold, paradicsom, lilahagyma volt összevágva, lepirított napraforgó maggal és citromlével elkeverve.

2009. július 12., vasárnap

Krumpli a pácban

Nem vagyunk nagy burgonya rajongók. Néha betesszük ugyan a kemencébe ezzel azzal, vagy fóliában a parázsba, esetleg néhány ételbe mutatóba. Köretnek vagy önálló ételnek soha!

Na de itt van a charmoula!

Ez egy nagyon izgalmas, mindenre jó pác. Marokkóban használják húsokhoz, hal húshoz, zöldségekhez is vagy akár paradicsommal felöntve mártásnak sem utolsó.

4-5 gerezd fokhagymát átpréselünk, hozzá keverünk 2 evőkanál piros paprikát, 2 teáskanál sót (ezt kifejezetten csak a krumpli miatt, mondjuk, ha sült padlizsánra locsolom, akkor 1 tk só is elég), 1 tk őrölt római köményt, 1 tk őrölt borsot, 1/2 tk cayenne borsot. Hozzá vágunk egy csomag petrezselymet és némi koriander zöldet. Meglocsoljuk még 2 ek citromlével, és az egészet elkeverjük 1 deci szűz olivaolajban.

...és hagyjuk kicsit pihenni, hogy összeérjen.



A krumplit megmossuk, ha öreg, akkor inkább hámozzuk is meg, és vastag, 1-1,5 centis szeletekre vágjuk. Én pároló edényben pároltam, de meg is lehet főzni sima vízben (só nélkül).

Egy nagyobb üveg tálba lerakjuk a krumplikarikákat egy rétegben, majd egyenletesen meglocsoljuk a páccal. Még egy sor burgonya, és megint a pác lé, amíg el nem fogy...

Hűvös helyen tároljuk minimum egy órát, de inkább többet, mielőtt nekiesnénk. 3-4 napig simán eláll, úgyhogy lehet akár apránként csipegetni is belőle.

2009. július 5., vasárnap

A világ második legegyszerűbb levese

Túlzás nélkül állíthatom: pofonegyszerű!
Azért nem a világ legegyszerűbb levese, mert az a hely foglalt - a tavaly eltett paradicsomléből készített paradicsomleves áll ott. Tekintve, hogy csak fel kell forralni, és ízlés szerint fűszerezni - mondjuk friss bazsalikommal -, hát tényleg 5 perc...

Ez a leves kicsit tovább készül, de azért nem a világ vége.

Kell hozzá 2 szép édeskömény, egy diónyi friss gyömbér, só, bors, bio vegeta és egy kis pohár tejföl - ha van házi tejföl, az még jobb!

Az édesköményeket felkockázom - zöld levélkéit félreteszem a tálaláshoz. Kevés vajon (vagy oliva olajon) üvegesre pirítom, eddig 10 perc. Aztán felöntöm egy kevés vízzel és 15-20 percig párolom. Ezután leturmixolom, felöntöm vízzel - ízlés szerint: ki milyen sűrűre szeretné -, visszateszem a tűzre, hozzáadom a lereszelt gyömbért, sót, borsot, vegetát és hagyom melegedni, amíg kikeverem a tejfölt. Azt is hozzáadom, egyet rottyantok rajta és kész. Tálaláskor megszórom a levélkékkel.

Merdzsimek csorbaszi

Jártatok már Törökországban?...
Nem?
Na de török étteremben már csak ettetek?
Ha még nem, akkor sincs baj, a legtöbb úgyis csak csalódást okozna (tisztelet a kivételes budapesti Szerájnak, ahol csak a pénzzel próbálkoznak mindig átverni, de az étel kiváló).
A vöröslencse leves egy olyan ínyencség, amit otthon is könnyen el lehet készíteni, és sokkal finomabb lesz, mint a legtöbb török büféé.
A lencsét megmossuk, és 1,5-2 liter vízben feltesszük főni. Miután felforrt, kis lángon tovább főzzük 0,5-1 órát, amíg a lencse szét nem fő. A titok csak annyi, hogy nem szabad megsózni, mert akkor sosem fog szétfőni.
A sűrített paradicsomot elkeverjük 2 dl vízzel.
Egy serpenyőben felforrósítjuk (nem sütjük meg!) a vajat, és bele morzsoljuk a mentát. Ezt felöntjük a paradicsomos szósszal, majd az egészet összeöntjük a szétfőtt lencsével. Na most lehet sózni, borsozni, paprikázni. Forralunk rajta egyet és kész is.
Pár csepp citromlével is remek, egyébként meg lepénykéket szoktunk hozzá enni.

Hozzávalók:

25 dkg vörös lencse
1 kis sűrített paradicsom
kb 5 dkg vaj
1 kk szárított menta
só, bors, török paprika (durvára őrölt erős paprika)
víz :-)

2009. június 30., kedd

Gombás spenótos curry

A spenót csak terem és terem...
Ez most megint nagyon egyszerű lesz.
Olajon megpirítom az apróra vágott hagymát, zúzott fokhagymát, aprított chilit, reszelt gyömbért, köménymagot, koriandert, sót egyszerre.
Néhány perc után hozzáadom az aprított vagy pürésített spenótot és az aprított gombát. Felforralom, majd hozzáadom még a paradicsom pürét egy pici cukorral, és a tejet. Még tovább forralom pár percig és már kész is.
Kiváló bármilyen gabonával vagy naannal.

Hozzávalók:

1 fej hagyma
2-3 gerezd fokhagyma
1 cm gyömbér
1/2 tk köménymag
1 tk koriander

30 dkg spenót
25 dkg gomba
25 dkg aprított paradicsom
1 tk cukor
1,5 dl tej

2009. június 26., péntek

Spenótos mungó bab daal

A mungó bab nagyon finom.
Ez egy szójabab-féle, de sokkal finomabb, mint a sárga szójabab. Kicsit diós íze van. Ráadásul majdnem olyan értékes, mint az azuki bab... de csak majdnem :-)
Egy bab annál jobb, minél kisebb, és minél sötétebb. Az azuki bab a legjobb, mert az igazán pici és sötét vörös. A mungó ugyanolyan pici, de kicsit világosabb, és zöld.
Ha valaki bab termesztésére adná a fejét, örömhír, hogy az azukit minden gond nélkül lehet vetni, ugyanúgy, mint az ismert babféléket. Külön örvendetes, hogy saját tapasztalatunk szerint rendkívül ellenálló, gyakorlatilag nem kell védeni semmivel, tehát bio-termeszthető, sőt még a spanyol csiga sem eszi meg. (Nálunk tavaly ez az egy termény volt, ami túlélte a kágyillók invázióját. Azóta beszereztünk indiai futókacsákat...) Idén teszteljük, hogy ugyanilyen könnyű-e a mungó termesztése is. Ősszel majd beszámolunk az eredményekről...
Addig is beszerezhető boltokban.
Megmostam, és puhára főztem sóval, cukorral, kurkumával és a felaprított spenóttal.
Vajon pirítottam hagymát, majd tovább pirítottam gyömbérrel, chilivel, köménnyel és korianderrel. Ez elég gyorsan meg volt :-)
Ráborítottam még a joghurtot, rottyant egyet és már kész is lett.
Elég hamar elfogyott!



Hozzávalók:

1 csésze mungó bab
3-4 csésze aprított spenót
2-3 csésze víz
pici só, pici cukor, picit több kurkuma
1 fej hagyma
2 ek vaj
2-3 cm gyömbér (összedarabolva)
2 zöld chili
1 tk köménymag
1 tk koriander
1 pohár joghurt

2009. május 17., vasárnap

Túrós-mákos álom

Ez a recept kedves sógornőmtől származik. Amikor először ettem, tudtam, hogy elvesztem. Ennél jobb maximum a flódni lehet! Lehet persze ezen vitatkozni, de minek. Nagy előnye viszont a flódnival szemben, hogy kevésbé macerás, és döbbenetes az összhang a fekete és fehér rétegek között. (Megjegyzem: idén húsvétra sütöttem flódnit a szokásos beigli helyett - komolyan: megéri az összes macerát!)
Nem korteskedem tovább, különben is túrófüggő vagyok, inkább lássuk, miből lesz a cserebogár:

A tésztához 25 dkg liszthez adunk késhegynyi szódabikarbónát, és elmorzsoljuk 15 dkg vajjal. Hozzáadunk 5 dkg cukrot, 1 tojás sárgáját és egy evőkanál vaníliás cukrot. Összegyúrjuk és hideg helyen pihentetjük, amíg a töltelék készül.
Az pedig a következő: 7,5 dkg mazsolát forró vízzel átmosunk és megöntözzük 2 evőkanál rummal. 25 dkg őrölt mákot összekeverünk 12,5 dkg cukorral, fél citrom reszelt héjjával, kevés fahéjjal, és 5 dkg vajjal. Leforrázzuk 1,2 dl tejjel, és letakarva hagyjuk dolgozni a tejecskét. Közben 50 dkg félzsíros tehéntúrót áttörünk 12,5 dkg cukorral, 2 tojás sárgájával, 1 dl tejföllel, a citrom reszelt másik felével. Hozzáadunk 2 evőkanál étkezési keményítőt (ez van az eredeti receptben - én eddig mindig búzadarát adtam inkább a túróhoz), majd a felvert tojásfehérjéket óvatosan hozzádolgozzuk. (Én a tésztakészítésből megmaradt harmadik fehérjét is hozzáadom.) Végezetül a mákhoz adjuk a rumos mazsolát.
Kinyújtjuk a tésztát - egy kapcsos, kerek tortaformához elég a mennyiség - úgy, hogy 3 cm magas pereme legyen. A kivajazott formába tesszük, rásimítjuk a mákos tölteléket, majd a túrós tölteléket is. A sütő alsó harmadában kb. 70 percig sütjük 180 fokon. A sütés felénél megkenjük a tetejét tojássárgájával, hogy még szebb színe legyen!

Íme:

Mágikus lekvár

Már beérett a szamóca, 1 héten belül lesz meggyünk is, aztán jön a sárgabarack és így tovább. Nem tudunk mindent frissen megenni. Nem lehet mindent beledolgozni sütikbe. Meg hát aztán lesz még tél is. Akkor meg milyen jól jön egy kis gyümölcs íz!
Na, de itt nem arra gondolok, amit a boltban kapni, mert hát abban vajmi kevés gyümölcs van. Megnéztem, a legtöbb gyümölcsöt tartalmazó lekvár 50%-os (két nagy szupermarketben jártam), s amiben legkevesebb van az 0%-os!!! Biztosan lehet kapni ennél jobbakat is, de engem csak a 100%-os lekvár érdekel. Szerintem barbárság bármi egyebet belefőzni a gyümölcsön kívül. Ha pedig megoldható, akkor legyen így!
Tehát, ássuk el jó mélyre a tartósítószereket, cukrot, meg a többi szemetet, amit még előszeretettel kevernek ételünkbe a gyártók!
Az eljárás végtelenül egyszerű, bár kétség kívül időigényes, de ez nem meglepő, ha lekvárról beszélünk.
Szükségünk van hozzá az érett gyümölcsre. Fontos, hogy ténylegesen érett legyen - mert van kereskedelmi meg biológiai érettség is, ugye...

Megmossuk, kimagozzuk (ez némely gyümölcs esetében értelemszerűen elhagyható, pl. szeder), ízlés szerint feldaraboljuk.
Betesszük egy nagyobb fazékba vagy tepsibe.
És itt jön a lényeg, a mágia, amitől múkodni fog a dolog! Ugyanebbe a fazékba a nyers gyümölcs mellé öntünk egy kis lekvárt a tavalyiból.
3 kg friss gyümölcshöz 2 dl kész lekvárral lehet számolni.
Ha először próbálod, értelemszerűen nem lesz tavalyi 100%-os lekvárod, de ne keseredj el! Tegyél bele valamilyen lekvárt. Na persze minél jobb minőségűt, minél tisztábbat. Jövőre meg már használhatod a sajátod.
Gyakorlatilag nem kell, hogy ugyanabból a gyümölcsből készüljön a lekvár, mint amit hozzákeverünk, tehát, ha én idén teszek el meggylekvárt (még jó hogy!), akkor vagy barack vagy valami más lekvárral fogom megmutatni neki, hogy mit szeretnék, mert meggylekvárom nem maradt tavalyról. Ez az arányok miatt nem számít, mert olyan kevés kész lekvárra van szükség, hogy az gyakorlatilag nem érződik a végén. Persze ideális esetben azonos gyümölcsökkel dolgozom.
Beteszem az egészet a sütőbe, és elkezdem sütni, nem túl magas hőfokon (valahol 150 és 180 fok között). Érdemes reggel kezdeni, mert eltart egy darabig, míg ebből lekvár lesz. Nem tudok semmi konkrétat mondani róla, mert függ attól, hogy milyen gyümölcsből dolgozik az ember, meg attól is, hogy milyen sűrűre szeretné készíteni. Meg egy kicsit az Égiektől is.
Érdemes közben kb. fél óránként ránézni, megkeverni, kicsit szeretgetni...
Ez alatt elő lehet készíteni a befőttes üvegeket. Semmi komoly, csak egyszerűen legyenek tiszták. Én kis méretű üvegekbe szeretem tölteni, mert bár a lekvár nagyon sokáig eláll a kamrában tartósítószerek nélkül is, de ha felbontjuk, akkor azért biztosabb, ha néhány héten belül elfogy. Egyenként szoktam ellenőrizni, hogy jól zárnak-e a fedők, nem forog-e körbe stb.
Az üvegeket érdemes plafonig tölteni, tetejére mehet a befözőfólia. Ha nem megy plafonig, akkor pedig fejjel lefelé tesszük el az üveget.
Ezután már nincs más dolgunk, mint - még forrón - bedunsztolni. Erre kiválóan alkalmas egy kartondoboz, amit belülről kibélelünk 2-3 réteg pokróccal. A pokrócon belülre tehetünk még plussz újságpapír bélelést is. A már lekvárral telt és lezárt üvegeket is betekerjük újságpapírba, és jó szorosan rakjuk őket a dobozba. Tetejére megint csak mehet egy kis újságpapír (lehetőleg ne használjunk szennylapokat), rá a pokróc borítás, és lezárjuk a dobozt. Kb. 1 hét múlva szedjük ki belőle az üvegeket, szóval keressünk neki helyet a lakásban!
Télen már fogyasztható is, ugyanakkor érdemes nagy mennyiségben gondolkozni, mert néhány év múlva még finomabb, érettebb lesz.
Mi próbáltuk már barackkal, meggyel, szilvával, fügével, szamócával, de szerintem bármivel működik. Érdemes kipróbálni vegyes összetétellel is! Megmarad a gyümölcs valódi íze, savanyússága, édessége egyaránt. Egy gejl, kétes összetételű vacak helyett, színtiszta, egészséges gyümölcslekvárunk lehet!
Ha még a hold állására is odafigyelünk, akkor nagyon nagy százalékban elkerülhető a lekvár rothadása, penészedése. Eltevésre legalkalmasabb a felszálló hold időszaka, kivéve a halak napok.

Spenótos puri - Indiából


Szép időnk van, érik a spenót.
Megmosom, felvágom, kicsit lepárolom, pépesítem. Összekeverem liszttel, adok hozzá egy pici sót, olajat, cukrot és élesztőt. Jól összedolgozom és hagyom pihenni 40-50 percet. Lisztes kézzel 2 cm átmérőjű golyokat formálok belőle, amik felfúvódnak a forró olajban sütéstől.
Kész a purim.

A dologhoz hozzá tartozik, hogy a purit eredetileg élesztő (és persze cukor) nélkül készítik, de nekem úgy még egyszer sem sikerült. Vagy nem fúvodtak fel vagy egyszerűen felrobbantak sütés közben. Pedig azzal is próbálkoztam, hogy akár egy napot is hagytam állni, de akkor sem. Többféle liszttel is teszteltem. Semmi. Megúntam. Maradt az élesztő. Egyszerű, gyors és finom.

Hozzávalók:

30 dkg liszt
10 dkg spenót
2 tk oliva olaj
1 tk só
1 tk cukor
1/3 kocka élesztő
no meg olaj a sütéshez (legjobb a szőlőmag olaj, mert annak elég magas az égéshője)

2009. április 6., hétfő

Padlizsános spenótos ragu

Istenien süt kint a nap, a föld kiengedett a fagyból, csiripelnek a madarak és virágzik a sárgabarack. Mit tesz ilyenkor két "friss-paraszt" (2 éve költöztünk vidékre...) ? Kertészkedik! Kertfelásás, kapálás... gazolni nem jó ma, de rendezgetni mindenképp.
Ilyenkor viszont szóba sem jöhet valami túlcizellált, időigényes étel, mert az idő a munkára kell.

A következők voltak kéznél:
két kisebb padlizsán - ez szinte mindig van itthon ;)
befőzött paradicsom,
hagyma és frissen kihúzott fokhagyma (igazából amolyan újhagyma-szerű állapotban volt),
spenót a mélyhűtőben.
Na ezt mind beletettem, és a tetejébe megszórtam tökmaggal is! Igazából ez eléggé hasonlít a Palava nevű afrikai ételre, amit már többször készítettem, és mindig nagy sikere volt - de most előbb leírom ezt a "kutyvászt".

A két kis padlizsánt meg a hagymát felkockáztam és olaj nélkül pirítottam egy serpenyőben. Mikor a padlik megpirultak és kissé összeestek, rádobtam a spenótot és a felaprított új-fokeszt. Pirult tovább, de hogy oda ne kapjon, viszonylag gyorsan rádobtam a paradicsomot (kb. 25-30 dkg lehetett). Reszeltem rá szerecsendiót, picit megsóztam és a tetejére dobtam még az összetört tökmagot.
Ennyi. Barnarizs lett a köret.

Ebéd után pedig vissza a kertbe!

Zabpehelykeksz

Ezt a receptet sógornőmtől kaptam, és ici-picit alakítottam rajta, hogy még jobban passzoljon a család ízléséhez. Az eredmény: soha többé hobbitok keksze meg győri zabocskák! Még kirándulásra sem, inkább sütök előző nap egy jó nagy adagot - annyival FINOMABB!!!
Na persze én vajat használok és nem "növényi olajat" és nálam nincs stabilizátor sem - a többi ipari trükkről nem is beszélve... :)

Hozzávalók:
10 dkg vaj
1 dl nádcukor (lehetőleg barna és nem kristály, hanem a masszás!)
2 tojás
vaníliás cukor (nekem házi van: darált barna cukorba dugtunk vaníliát)
3 dl teljes kiőrlésű búzaliszt
1 tk szódabikarbóna
9 dl zabpehely
1,5-1,5 dl mazsola, étcsoki, dió
csipet só
fahéj, szegfűszeg, gyömbér, ánizs ízlés szerinti arányban

A recept a következő:
A vajat a cukorral, vaníliás cukorral, tojásokkal, fűszerekkel kikeverem. Ebbe belekeverem a lisztet, szódabikarbónát, sót. Majd utoljára a pelyhet, mazsolát, csokit, diót. Ezen a ponton már eléggé tömör a massza. Én kézzel szoktam gyúrni, egyrészt mert jól esik, másrészt mert elsőre egy kanalam elhajlott benne... :) Van, hogy dió nem kerül bele, van, hogy csoki nem, de mindenhogy finom! Kanállal szakítok belőle darabokat, golyót formázok és szétlapítom. Sütőpapíron, 200 fokon sütöm pirulásig. (Nekünk elektromos sütőnk van, de nem légkeveréses, ún. "alsó-felső sütés" állásban szoktam sütni.)

5 órai tea mellé kitűnő! Jó étvágyat kívánok!

2009. április 5., vasárnap

Dukkah Egyiptomból

Ez egy fűszermártogatós, aminek gyakorlatilag nincs fix receptje. Egyiptomban kb. minden családnak megvan a saját dukkah-ja. Szegény házaknál gyakran előfordult (gondolom még ma is megesik), hogy nem igazán volt más a kamrában, mint olaj meg kenyér. Ez ugye önmagában nem túl sok, és elég unalmas is. Izgalmasabb lehet fűszerekkel, csonthéjasokkal és olajos magvakkal.
Kiváló előételnek, vagy beszélgetések, borozgatás mellé rágcsának.

Egy serpenyőben aranysárgára pirítjuk a mogyorót. Az a jó, ha a felszínén megjelenik az olaj. Ha ez megvan félretesszük egy tálba hűlni.
A serpenyőben megpirítjuk a szezámmagot is. Érdemes kevergetni, hogy ne pattogjon szanaszét. Ha ez is elnyerte barnás színét, akkor áttesszük a mogyorós tálba, hogy szokják egymást.
Ugyanezt végig játsszuk az összes hozzávalóval külön-külön.
Ez kicsit bonyolultnak tűnik, de elkerülhetetlen, mivel mindegyik alapanyag más pirítási időt követel magának.
Vigaszul szolgálhat, hogy egyszerre nagyobb adag is elkészíthető, így legközelebb már csak elő kell venni a mélyhűtőből, és már fogyasztható is. A mélyhűtős tárolás az avasodás elkerülését szolgálja.

Ha már mindent lepirítottunk, és ki is hűlt a keverék, akkor egy robotgépben durva szemcsés állagúra daráljuk.
S ha van készen naan, már ehető is:
Fogom a naant, belemártom az extraszűz olivaolajjal telt tálkába, majd a dukkahba. Hmmmm....



Egy lehetséges arány:
- 10 dkg tisztított mogyoró
- 10 dkg szezámmag
- 2 ek római kömény
- 4 ek koriandermag
- 1 ek zöld bors
- 1/2 tk só

Naan

Ismét Indiában vagyunk.

A csapáti és a puri mellett - alkalomadtán majd előkerülnek - a naan is India jellegzetes kenyérlepénye. Egyszerű és sokkal jobb mint a nálunk kapható kifli, zsemle vagy akár pita...
...na jó ebben az is közrejátszik, hogy ultra frissen kerül a tányérunkra.
No meg, hogy magam készítem, és így nem valami lelketlen terméket fogunk enni, hanem egy olyan étket, amihez én már hozzáadtam a minden szeretetem. :)



A művelet alapvetően nagyon hasonlít a kenyértészta készítéséhez.
Fogom a melencémet (megteszi egy agyagedény vagy jénai tál is) és belezuttyintom a lisztet, sót, cukrot, vajat, joghurtot, majd belemorzsolom az élesztőt. Olajos kézzel összegyúrom, hogy egy lágy, homogén masszát kapjak. Felteszem a kemence búbjára (bármilyen langymeleg hely megteszi - na mondjuk ne gondolj a Kék osztrigára!), és keresek valami hasznos elfoglaltságot az elkövetkező 1-1,5 órára...

A megkelt tésztából nedves kézzel kerek, ovális, háromszög vagy Kenya alkú lepényeket formálok, és beteszem őket a kemencébe, vagy az előmelegített sütőbe.
Szép pirosra sütöm.

Ha adunk a művészi tálalásra, és fotót akarunk készíteni a lepényekről, akkor megtehetjük, hogy a frissen kisült naan tetejét megvajazzuk és megszórjuk egész mákkal és a kertben éppen kibújt fokhagyma felaprított zöldjével.

A hozzávalók aránya:
- 300 g liszt
- 2 kis pohár joghurt
- 1 ek vaj (oliva olajjal is kiváló)
- 1 tk cukor
- 2 tk só
- 1/3 kocka élesztő

2009. március 31., kedd

Paneer musalam - ha gyorsan kell valami

Bevallom, nem szeretek túl hosszan bíbelődni egy-egy étekkel. Az inkább P reszortja. Az én elvem: az egyszerűség gyönyörködtet. Ebben az elvben az a jó, hogy magam is szívesen áthágom néhanap, mikor alkotó kedvem van.
Ugyanakkor szó nem lehet arról, hogy vacak félkész kajákkal legyen tömve a mélyhűtő, csak hogy hamar lehessen enni valamit! Ha tehát gyorsan kell valami finom, akkor a paneer musalam a nagy befutó.
Az egyszerű (értsd: kevés hozzávalóból, könnyen készíthető) ételeknél - szerintem - mindennél fontosabb, hogy a hozzávalók tökéletesek legyenek. Egy bonyolult fűszerezésű éteknél talán el lehet fedni kisebb hiányosságokat, pl. a télen kapható paradicsom ehetetlen ízét, de ez jelen esetben a véget jelentené.
Ugyanis ez a finomság lényegében két fő alkotóból áll: paradicsom és túró.
A tökéletes verzió így hangzik:
Menj ki a kertedbe - ahol persze biogazdálkodást folytatsz, és a szomszéd permetezőszere sem száll át -, és szedj le 30 dkg tökéletes, kicsattanó, illatos paradicsomot. Ha épp tél van, akkor végy elő a kamrádból egy üveggel a nyáron eltett paradicsomokból. Ha ez kész, akkor vedd elő a hűtőből a házi túródat, amit a még reggel fejt tejből készítettél. :-)
Nos nálunk tavaly tarolt a meztelencsiga-invázió, és a szomszédnak sem volt épp eladó teje, ezért ez most a "városi verzió", de így is isteni az íze!

A lényegre térek...
Végy 30 dkg paradicsomot, darabold össze! Esetleg nyiss ki egy darabolt paradicsom konzervet... Keverd össze 2 pohár joghurttal, 10 darab - előzőleg durvára vágott - mandulával, némi chilivel, fokhagymával, pici sóval és cukorral. Mindezt zuttyints rá az edényed alján fortyogó olajra! (Én erre a célra egy wokra hajazó serpenyőt használok.) Jól keverd el, és forrald össze! Amíg rotyog, kapj elő két negyed kilós félzsíros túrót a hűtőből, és óvatosan vágd össze pici kockákra! (Ebből következik, hogy csak a "kockatúró" alkalmas erre a kereskedelemben kaphatók közül - én elsőre keményen megjártam, mikor egy zacskós félkilós segítségével akartam elkészíteni... :-( )
Tehát rotyog a gezemice, és kockákra vágódott a túró... Az utolsó elötti lépés jön: túrót a paradicsomba! Innentől felgyorsulnak az események. Nagyon óvatosan kevergesd, hogy a túró ne essen szét. Elég egy forralás, és már kész is a manna.
Utolsó lépés: befalni azon nyomban, körítésnek rizzsel vagy naannal.



Hozzávalók listája 4 főre:
1/2 kg túró
30 dkg paradicsom
2 pohár joghurt
8-10 db mandula
6-8 db kashmiri chili
1/2 tk fokhagyma
1 tk cukor
pici só
olaj vagy ghí a sütéshez

2009. március 29., vasárnap

In medias res

Vajon miért épp a keleti konyha?
Rég óta töröm a fejem azon, hogyan alakul az ízlés? Mennyiben tekinthetjük a sajátunknak, hisz nyilván rengeteg külső tényező alakítja, kezdve az első kóstolgatásoktól pici korunkban. Szóval első családunknak (értem itt azt, ahova születünk, és nem azt, amit később választunk) nyilván komoly szerepe van.
Ha elfogadjuk azt, hogy dolgunk van a világban, tehát nem véletlenül ott jövünk világra ahol, akkor miként lehetséges, hogy egy magyar földön született/ élő ember rajong Ázsia ízeiért?

Talán genetika? Tekintve, hogy az én első családom csak félig magyar, ez logikus magyarázat lehetne. Anyám remekül főzött, de nem otthonról hozta a tudást - magyar nagyapám tanította, miután férjhez ment. Viszont sokszor került az asztalunkra orosz fogás, de akár arab is - imádta a változatos ízeket, volt fantáziája hozzá; és bár idővel én mind kevesebb húst ettem, míg mára szinte semennyit, sosem fogom elfelejteni az angolnapörköltjét, fácánlevesét vagy hogy milyen isteni borscst főzött!
Ez lehet egy szál... de akkor mi van a párommal? A rajongás nála is adott, a genetikai rész nem.

Reinkarnáció???? Hát erről mi másképp gondolkodunk - ez kilőve.

Akkor talán számít az, hogy merről jött a magyarság mostani lakhelyére? Végül is a vándorlás évei alatt jó sok kulináris behatás is érhette a törzseket, de akkor meg hol van ez most? A mai magyar konyha arculata nem épp keleties.

Nem célom megválaszolni saját kérdéseimet, még nincsenek válaszaim. Ugyanakkor tény, hogy inkább választanék egy "csáj-csatni-csapáti" kombót a gulyásleves helyett - és ez nem (csak) a cupákok miatt van. Na jó, egy tisztességes gombapöri az bármikor jöhet! :-) Szóval vannak - csekély számban - kivételek .
Célom viszont, hogy fantáziadús, változatos, egészséges ételek kerüljenek a mi asztalunkra is, hogy az eredeti ízek szeretetét belecsöpögtessük a gyermekeinkbe is (akárhányan lesznek is a végére...).

2009. március 28., szombat

Tabbouleh Libanonból

Ma valami nagyon gyors ételre volt szükség, mert a tervezettnél korábban kellett odaérnem a dolgozóba.

Pedig pont beköszöntött az igazi tavasz...

Na, de ilyenkor legjobb a tabulé!
Ez gyakorlatilag egy saláta, amivel jól lehet lakni.

Felteszel forrni néhány deci vizet.

Fogod az újhagymát, vagy a pórét, és apróra vágod. Paradicsomot felkockázod (szintén apróra), uborkát úgyszintén. A friss petrezselymet is felaprítod. Mind belemegy egy tálba, nyakon öntöd némi olivaolajjal, só, bors, biovegeta, akármi...

A kuszkuszt nyakon öntöd a forró vízzel, és vársz. (Vannak, akik bulgurral csinálják a tabulét, de azt főzni kell, a kuszkusznak meg tényleg elég a forrázás, így sokkal hamarabb kész van. És egyébként is salátásabb vele.)

Ha megszívta magát a gabona, akkor össze lehet keverni a zöldekkel. Ha olyan igazi nyári melegben eszed, akkor egy pici citromlevet még locsolhatsz rá.

Tehát a hozzávalók kettőnek:
- 2dl kuszkusz
- 3dl víz
- 1 érett paradicsom
- fél kígyó uborka
- 4-5 szál újhagyma, vagy egy fél szál póré
- 1 csokor petrezselyem
- 3-4 ek extraszűz olivaolaj
- fél citrom leve
só, bors, vegeta (nekünk olyan van, amiben egyáltalán nincs só. Ha a tiedben van, akkor azt nyilván figyelembe veszed a sózásnál, mert van annyi eszed!), bármilyen zöld fűszer.


Ez így az alapértelmezése a tabulénak, de nyilván ízlés szerint bármilyen zöldséggel, fűszerrel kombinálható.

2009. március 27., péntek

Padlizsános bhurta Indiából

Sikerült áron alul hozzájutnunk némi padlizsánhoz, úgyhogy most jön még egy padlizsános finomság. Ha jól emlékszem anno ez volt az első indiai étel, amit magam készítettem.

Megragadjuk a padlizsánt és kemencében, faszénen vagy sütőben megsütjük - de szenesre ám! - ahogy mondjuk egy padlizsánkrémhez sütnénk. (Nem felejtjük el előtte megszúrkálni a tojásgyümölcsöt, nehogy felrobbanjon nekünk!) Majd ezután meghámozva, felaprítva kerül az ételbe.
Az olajon megpirítjuk a hagymát (nem dinszteljük, pirítjuk!), a tört fokhagymát, az aprított gyömbért. A művelet végéhez közeledvén, hozzá adjuk a zöldborsót is, azt is kicsit megsütjük.
Adjuk hozzá a darabolt paradicsomot, sót, (esetleg) cukrot, citromlevet és a paprikát. Ha megfőtt a paradicsom, akkor hozzádolgozhatjuk a padlizsánt is. A friss vagy széttört korianderrel keverjük. Még egyet rottyan, aztán kész is.

Kiválló például bulgurral.
A bulgur, gyakorlatilag búza, csak össze van törve, és így gyorsabban megfő. Nem kell pirítani, se előre beáztatni, elég egyszerűen csak megfőzni másfélszeres vízben. (Tehát 2 csésze bulgurhoz, 3 csésze víz.) Lehet hozzákeverni zöldfűszereket, fokhagymát, akármit...



A hozzávalók listája:
- 2 közepes padlizsán
- 1 dl zöldborsó (az nem tudom hány gramm, de pohárral kimérhető)
- 1 apróra vágott vereshagyma
- 2-3 gerezd fokhagyma
- 2 dl felaprított paradicsom
- 1 tk aprított gyömbér
- 1 tk koriander
2 ek olaj, 1tk só, 1/2 tk chili, 1 ek citromlé, 1 tk cukor

2009. március 26., csütörtök

Joghurtban sült csőtészta Örményországból


Felteszek a tűzre 1 nagy lábasban sok vizet. Ez majd a tészta kifőzéséhez kell, de úgyis eltart 1 darabig míg felforr, addig viszont előkészítem a többi hozzávalót. (Örök kérdés, hogy a hideg vizet sózzuk, vagy a forrásban lévőt, de a lényeg: olyan legyen, mint a tengervíz - sós: de úgy igazán...)

Fogok két padlizsánt, megmosom, és felkockázom. (Lehet karikákban is gondolkodni, de a kockázással a végén könnyebben fogyaszt6ó.) Egy serpenyőben, kevés olajon aranybarnára pirítom. Nem ijedek meg tőle, hogy az olajat pikk-pakk felszívja, finom lesz az így is...

Miközben a padlizsánt sütögetem, 1 tálban összekeverem a joghurtot a zúzott fokhagymával, a megtört ánizzsal, kaporral, tojással, sóval és borssal.

A sütőt elkezdem felfűteni. A cél 200 fok.

Közben felforrt a víz, zutty bele a penne.

Míg fő a tészta, felvágom vékony karikákra a paradicsomot, lereszelem a sajtot.

Oké, minden készen áll! A joghurtos cuccot összekeverem a tésztával, meg a padlizsánnal, a már kiolajozott tepsiben. Tetejére helyezem a paradicsom karikákat, rászórom a sajtot, és a mandulát. Az egész megy be a sütőbe, kb. fél órára, de az óra helyett inkább azt nézem, hogy szépen aranyszínűre süljön a teteje, meg fortyogjon. Aztán gyomorba vele!


Tehát a hozzávalók kettőnknek:
(mondjuk, ha ezt egyszerre betoljuk, akkor nem nagyon fér be más mellé)
- 25 dkg penne
- 2 közepes padlizsán
- 2 paradicsom
- 1 nagy pohár natúr joghurt
- 2-3 gerezd fokhagyma
- 1 tojás
- 1 tk ánizs
- 2 tk szárított kapor
- 10 dkg ementáli (Örmény barátaink fetával eszik, de az épp hűtőn kívül volt)
- 1/2 marék szeletelt mandula
- só, őrölt szines bors, olivaolaj a sütéshez és a tepsi kikenéséhez
- jó étvágy!