2009. október 22., csütörtök

Gabonákról 2.

Lássuk akkor a gabonákat kicsit részletesebben!

Rizs - a Hold gyermeke
Magas tápérték és könnyű emészthetőség jellemzi. Elsősorban az anyagcserét támogatja, de jól bevált gyógyszer gyomor- és bélproblémákra, valamint hasmenésre vagy székrekedésre. Fogyasztása csökkenti a vastagbélrák kockázatát. Kiválóan alkalmas böjt utáni első tápláléknak, illetve betegség okozta fogyás után. Nyugtató hatással van az idegrendszerre.
A barna rizs kalciumot, magnéziumot, foszfort,káliumot, szerves sókat és B-vitaminokat tartalmaz. Magjában feltűnően kevés a nátrium, és mivel a konyhasó (nátrium-klorid) megköti a vizet, a rizs segíti a felesleges víz távozását a szervezetből: fogyasztása különösen ajánlott vizenyők, vese- és hólyagbetegségek vérkeringési problémák, magas vérnyomás esetén. A barna rizsben lévő keményítő fokozatosan szívódik fel, így egyenletesen juttat cukrot a vérbe, emiatt cukorbetegek számára ideális gabonatáplálék.

Árpa - a Mars hatása alatt
Fogyasztása felbecsülhetetlenül értékes az emberek számára, mivel könnyen és teljesen megemészthető. Magas a kálium-, mangán-, magnézium-, foszfor-, cink- és vastartalma, és sok vitamint is tartalmaz. Legnagyobb mennyiségben B1-, B2-, B6-vitamin és pantoténsav található benne a vitaminok közül. Az árpa hűtő hatású, ezért kifejezetten a nyár gabonája.
Az árpanyák megnyugtatja az irritált és gyulladt gyomor- és bélnyálkahártyát. Bronchitisnél, torokgyulladásnál is enyhülést hoz, valamint támogatja a tüdőt.
Az árpa nagy mennyiségű kovát tartalmaz, melyből sok erőt nyer az idegrendszer, erősíti az izomzatot, a kötőszövetet. Jó hatással van a csontozatra, fogakra, bőrre, hajra is.

Köles - mozgékony, mint a Merkúr
Tápértéke az árpáéhoz hasonló. Tartalmaz káliumot, foszfort, magnéziumot, vasat, jódot, fluort, cinket, mangánt, nikkelt és rezet. Kiváló B-vitaminforrás. Magas rosttartalma miatt segít az emésztőrendszeri problémák rendezésében. Gluténmentes, ezért lisztérzékenyek is fogyaszthatják.
A köles segít, hogy a bőr finom és sima legyen, csökkenti a hajhullást, javítja a körmök rugalmasságát, erősíti az idegrendszert és jót tesz a szemeknek. Fluortartalma miatt a fogak egészségéhez is hozzájárul.
Fogyasztása kiválóan alkalmas a modern ember számára - akinek gyakran rossz a hőháztartása -, mivel anyagcsere-aktiváló és melegítő a hatása. Az olyan civilizációs ártalmakkal szemben, mint a stressz és félelem, melyek akár rákot vagy szívinfarktust is okozhatnak, a köles melegének oldó, lazító hatása jó szolgálatot tesz.

Rozs - a Jupiter gabonája
A rozsban olyan értékes nyomelemek és vitaminok találhatók, mint a vas, mangán, kálium, megnézium, kalcium és foszfor, valamint B1- és E-vitamin.
A rozs tisztítja és megújítja az artériákat, jótékony hatása van a májra, újjáépíti az emésztőrendszert.
Emészthetőségét jelentősen javítja a kovászképződés és a hosszú tésztakészítés, mikor kenyeret csinálunk belőle. Nagy segítséget jelenthetnek még a fűszerek: ánizs, édeskömény, kömény, koriander, kakukkfű, majoránna, boróka. Fontos még, hogy az áztató- és főzővizet mindig használjuk fel, mert értékes anyagokat tartalmaznak.

Zab - harmonikus, mint a Vénusz
Anyagait, beltartalmi értékeit tekintve a zab az egyik legértékesebb gabona, a legjobb minőségű fehérjével rendelkezik a gabonák között. Nyolc esszenciális aminosav optimális mennyiségben található benne. Olyan anyagokat tartalmaz, melyek élettel töltik fel a szervezetet, ezért például depresszió esetén is alkalmazható a jó hangulat elősegítésére.
Minden más gabonánál több kalcium, vas, foszfor és magnézium van benne, valamint rengeteg cink és mangán. Többféle B-vitamint és antioxidánst tartalmaz.
7,1%-os zsírtartalmával miden gabonát túlszárnyal, és ez a zsír kisgyermekkortól felnőttkorig mindenki számára kiválóan felhasználható, emészthető és hasznosítható. Ismert, hogy csökkenti a vér koleszterinszintjét, és a szervezetben megköti a savakat. Cukorbetegség esetén is sikeresen használható. Mivel az északi területek növénye, fűtő hatású, így kiváló eledel télen.
A zab gyógyítja a gyomor- és bélgyulladást, mivel nyákbevonatot képes a bélfalon, ezzel védve azt a fertőzésektől és irritációtól. Így harmonizálja és támogatja az emésztést.

Kukorica - az emberi Szaturnusz-kvalitások jelképe
Legelterjedtebb formája a kása. Csírája magas olajtartalmú, ezért hidegen sajtolva értékes E-vitaminforrásnak számít. Gluténmentes, így lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Lizinben és triptofánban szegény, emiatt önállóan nem tudja fedezni az esszenciális aminosav igényünket. Viszont nagy mennyiségben tartalmaz karotint és cinket, valamint vas, foszfor, kálium, mangán és réz is található benne kisebb mennyiségben.

Búza - a Nap aranya
Elsőszámú kenyérgabonánk. Az érzékszervekre, idegrendszerre, anyagcserére és a keringési rendszer működésére egyaránt kiegyensúlyozó módon hat.
A teljes kiőrlésű búzamag tartalmaz kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort, ként, cinket, mangánt, B3-, B5- és B6-vitamint, valamint folsavat. Összetételét tekintve a legkiegyensúlyozottabb a gabonafélék közt.
A búzafű értékes méregtelenítő és tisztító hatású, természet adta gyógyszer. Többek között rákos megbetegedések természetgyógyászati kezelésében alkalmazható.

Hajdina - a kakukktojás...
...mivel nem a fűfélék családjába tartozik, mint a többi gabona, hanem a keserűfűfélék közé, mint a rebarbara.
Termése legömbölyített tetraéder alakú, mely forma a fény ősi szimbóluma. Ha nem öntjük le róla a főzővizet, abban olyan értékes anyagok maradnak, melyek fokozzák a bőr fényáteresztő, fényfelvevő képességét.
A hajdina kitűnő növényi fehérjeforrás, mivel mind a nyolc esszenciális aminosavat tartalmazza, de foszfor, kálium, magnézium és folsav is található benne. Megerősíti a hajszálerek falát, méregtelenít. Íze nyersen kissé a dióéra emlékeztet. Könnyen emészthető, ezért kiválóan alkalmas betegek táplálására is. Átmelegíti a testet.

Ez volt tehát az elmélet, melyhez a gabonaételek könyvet vettem alapul.
A következő gabonatémájú bejegyzésben sorra veszem a felsorolt gabonák köretként való elkészítésének alapjait, aztán pedig jöhetnek a furfangosabb receptek!

2009. október 17., szombat

Gabonákról 1.

Egy átlagos magyar húsevő nagy gondban van, ha vega-létre akarja adni a fejét...
Sok emberrel beszélgettem már erről, és az általános tapasztalat az, hogy kívülállók szerint a vegetáriusok a következőképp táplálkoznak: lehet enni diós/mákos/túrós/darás/lekváros tésztát, rántott sajtot, karfiolt vagy gombát, sült krumpli vagy pirított rizs körettel - persze az elmaradhatatlan majonézzel vagy kecsöppel. Erre a "remek" sztereotípiára persze jól rájátszanak a vendéglátósok is: a magyarországi éttermek jó részében hasonlóképp képzelik el egy vega étrendjét. (Tegyük hozzá, hogy sok étteremben a halat is zöldségnek nézik, pedig egy átlagos hal azért inkább hasonlít bármilyen húsra, mint egy sárgarépára, a rendszertani besorolásáról nem is beszélve. SŐT! A múltkor ilyet olvastam: szemi-vegetáriánus! Tudjátok mi ez? Csirkét is eszik. Akkor mitől is vega? GRRRRRRRRRRRRRRRR!)
...na és akkor az aktuális beszélgető társam megkérdezi: Hát mi a jó ebben? Mire én: EBBEN semmi.
Persze azért ez a gondolkodás nem csoda. A legtöbb magyar családban háromféle köret fordulhat elő a különféle húsok mellé: krumpli, pirított rizs és tészta (4-6-8 tojásos vagy nokedli). Ebből a főzés előtt lepirított rizs - tudom, rengetegen így szeretik - abszolút tévedés: a legértékesebb anyagokat gyilkoljuk meg ezzel a technikával. Szerintem az úgynevezett kínai büfékben is csak itthon van ilyen, a magyar szokás miatt...
Arra gondoltam hát, hogy nyújtok egy kis segítséget a köret-paletta színesítéséhez. Következzen hát a gabonák csodás világa! Előbb egy kis "elmélet", aztán izgalmas receptek!

* * *

A gabona az ember egyik fő tápláléka, ennek ellenére, a burgonya pár száz évvel ezelőtti, széles körű elterjedésével a gabonafogyasztás erőteljesen visszaszorult a civilizációs étrendben. A hétféle gabona közül (rizs, árpa, köles, rozs, zab, kukorica és búza) kevesen ismerik az összeset, és még kevesebben fogyasztják.
E gabonák a világ különböző tájain terjedtek el. A köles délről származik, a rizs keletről, a zab északról, a kukorica pedig nyugatról. A búza, az árpa és a rozs jellegzetesen európai gabonák.

A középkori népi táplálkozásban, egészen a XIX. századig, a kása volt a leggyakoribb ételfajta. A durván őrölt gabonafélékből, teljes magból készült kása a modern táplálkozástudomány szerint is egyike a legértékesebb ételeknek. A régi korokban a gabona teljes magját megőrölték és 72 órán belül felhasználták, hogy ne avasodjon meg. A finomított liszt az élelmiszeripar találmánya. A finomítás miatt viszont a lakosság körében vitaminhiányos betegségek jelentek meg.
A hántolásnál rengeteg hasznos anyag, többek között a nagyon értékes rostok is elvesznek. Ezáltal jelentősen csökken a fehér liszt rosttartalma, holott a rostdús táplálkozás nagyon fontos a fizikai test számára.

A régi korok embere még összhangban élt a természettel, és a hét napjaihoz tartozó különböző minőségekkel. Úgy tartották, hogy a hét napjai bolygókkal vannak összefüggésben - bizonyos nyelvekben ez máig fellelhető: hétfő-Hold-Monday vagy vasárnap-Nap-Sunday. A napokhoz a bolygók minőségeit társították; megfigyelhető, hogy a gabonák pedig ugyanezen tulajdonságokat mutatják növekedésükben, illetve az emberre való hatásukban. Mert bár minden gabona a Nap gyermeke, a Naprendszer egy-egy bolygója más-más hatást fejt ki a gabonafélékre.

A megfeleltetés a következő:
rizs - hétfő
árpa - kedd
köles - szerda
rozs - csütörtök
zab - péntek
kukorica - szombat
búza - vasárnap

A négy alapvető gabona: a búza, a rozs, az árpa és a zab megtestesíti a négy elemet. A búza a fizikai testre van jó hatással (föld), a rozs az éltető erőket növeli (víz), az árpa a lélekre gyakorol kedvező hatást (levegő), míg a zab az Én-erőket támogatja (tűz). A rizs fogyasztása támogatja a flegmatikus vérmérsékletet, a köles szangvinikussá tesz, a kukorica növeli a melankolikus hajlamot, a zab pedig a kolerikusat.
A kenyér magába gyűjti a négy őselemet, a következőképpen: a szemeket kemény kövek közt őrlik (föld); a lisztet vízzel dagasztják be; a kelesztés során a tészta laza, levegős lesz; a kemencében pedig megsütik (tűz). A kenyér régen a napszakokkal is összhangban készült. Este kovászolták, hajnalban dagasztották, reggel szaggatták ki és délben sütötték meg pirosra.

Az egyes gabonák tulajdonságairól egy későbbi bejegyzésben írok majd - ott már előkerül a nyolcadik is... :)