Rittyentett római tál

Ha az ember a Kis-Balaton mellett lakik, előbb-utóbb találkozik adakozó kedvű horgászokkal (vagy maga kezd hal vadászatba). Nekünk a nagyon kedves, német szomszédunk szokott hozni különböző fajtájú halakat. Peter annyira tündéri, hogy még azelőtt kivégzi zsákmányát mielőtt áthozná, és újabban már ki is belezi. Először Picilivinek kellett volna megölnie és beleznie, de ő rosszul lett a gondolattól (én kapásból mondtam, hogy inkább adjuk vissza). Nem vagyunk gyakorlott gyilkosok, na! Peter nagyon megértő, így mostanra nekünk már szinte csak megenni kell a halacskát.
Nyár vége felé kaptunk egy fogast, meg egy csukát. Most először a fogast vettük ki a frigóból, és óriási ötletem támadt. Mondjuk végig benne volt a pakliban, hogy csak a köret marad ebédre...
Egyszerűen zöld fűszeres, sós oliva olajjal pácoltam be. Egy pici gombát, lila hagymát töltöttem a belei helyére, majd Picilivi összevarrta a sebet (ez mégiscsak amolyan nővéri munka).
Már a rómaiak is tudták, hogy égetett agyagedényben sokkal ízletesebben el tudják készíteni étkeiket. Hazánkban is régóta elterjedt a Römertopf (ezt talán még a rómaiak hagyták itt), vagy a Pataki-tál. Nagy előnyük, hogy a benne sütött/párolt étkek nem száradnak ki, megtartják saját ízüket, zamatukat.
Én azt választottam, hogy ennek a fogasnak - ha már olyan szerencsétlenül járt, hogy életét kell adnia a miénkért - személyre szabott római tálat készítek.Nálunk a kemence nem csak dísz, amikor csak lehet kihasználjuk adottságait. Nem csak fűtünk vele, hanem ősztől tavaszig sütünk, főzünk is benne. Energiatakarékos, és sokkal finomabb így, ami az asztalra kerül.
Ha még az égetett agyagot is bevetjük, akkor fantasztikus eredményre számíthatunk. A római tálat használat előtt mindig be kell áztatni vízbe, hogy mindenképpen elbírja a hőt, és ne repedjen meg. Ha személyre szabott római tálat készít az ember, ahhoz csak nedves agyag kell, és némi kézügyesség. Gyakorlatilag bármelyik domboldalban lehet szerezni (mármint agyagot), csak egy picit kell ásni hozzá.
Tehát az agyaggal bekentem a halacskát. Körbe-körbe, mindenhol kb. 2 centi vastagon. Utólag úgy érzem a 3-4 centis borítás jobb lett volna.A reggeli begyújtást úgy intéztem, hogy 11 órára pont elegendő parázs legyen a kemencében. És ide, az izzó parázsba került a beagyagozott fogas. Nagyjából fél óra múlva megfordítottam a már megkövesedett agyagdarabot (benne a hallal), és még negyed órát bent volt a parázsban. Mikor kivettem, csak le kellett verni róla az agyagot.
Ezt akkor is érdemes kipróbálni, ha nincs kemencéd. Mondjuk villany sütőben nem ajánlom, de szerintem szabad tűzön is működik az eljárás.
Egyszerűen fantasztikus!

Pide

50 dkg kenyérlisztből (bl 80) gyúrtam tésztát, 2 ek olivaolajjal, 1 tk sóval, csipet cukorral, kovásszal, no meg vízzel. Csak a móka kedvéért kevertem bele némi lepirított szezámmagot, és köménymagot is.
Vacsira szántam a pidét, de már reggel összegyúrtam a tésztát. Napközben többször átdolgoztam, kb. 3 óránként. Ez a minimum, ha az ember kicsit is komolyan veszi, hogy "török pizzát" akar enni. Hallottam olyan verziót is, hogy az összegyúrt, és megkelesztett tésztát fóliába csomagolva 3-4 napig hűtőben tartják, és időnként csak azért veszik elő, hogy ököllel megütögessék. Én megmondom őszintén, még soha nem mertem ezt kipróbálni. Valahogy nem visz rá a lélek, hogy többször is megöklözzem. A flaszteren az egész más, na de ezt meg fogom enni! :-)))
Este kinyújtottam négy hosszúkás formára, a széleit kissé vissza hajtottam és megkentem őket oliva olajjal (természetesen extra szűz). Szétkentem rajtuk a joghurtot, amibe korábban belepréseltem egy gerezd fokhagymát. Érdemes sűrű joghurttal próbálkozni, ami nem folyik szét teljesen. Nálunk Picilivi a joghurt felelős, és épp nem sikerült túl sűrűre csinálnia, szóval én a magam részéről úgy döntöttem, hogy besűrítem egy kis tejföllel. Mea culpa.
Szórtam rá aprított kaprot - nem eleget.
Került rá lila hagyma - Borka kedvence.
Vágtam rá paprika szeleteket - Sült paprika! Nagyon-nagyon!!!
Némi szárított paradicsom - miért is ne?
Szeletelt sajt - amit találtam a frigóban...
Amint úgy láttam, a kemence felkészült a fogadásra, bévetettem. Úgy fél órát töltött a csodálatos boglya kemencénkben, és utána elég hamar elfogyott...
...némi Szemes kékfrankos kiséretében (2007)

Tofu sambal

Emlékszem egyszer a korábbi főnököm panaszkodott, hogy vett magának tofut, de az valami borzasztó volt. Azt mondta nincs íze. Mire én: - Hát ez csodálatos, nem? Azt csinál vele az ember, amit csak akar!
Kb. egy hét múlva vittem magammal egy kenyérre kenhető pástétomot, és ő szívesen megkóstolta. El volt ragadtatva az ízétől. Természetesen tofuból készítettem. Kis tejföllel, mustárral, fűszerekkel. Nagyon egyszerű volt az egész, de pont olyan ízűre tudtam csinálni, amilyet éppen az évszak, a hangulat, meg a tudoménmi megkívánt.
Lehet ebből az alapanyagból édes pástétomot is keverni mézzel, meg bármivel, és gyakorlatilag tényleg azt csinál belőle az ember, amit csak akar. Pont azért, mert nincs karakteres saját íze.
Hát ez csodálatos, nem?
Őszintén szólva ennek ellenére, nálunk elég ritkán kerül az asztalra. Egy időben csak génkezeltet lehetett kapni, aztán pedig megtudtam, hogy a "nem génkezelt" is valószínűleg génkezelt. Az történik ugyanis, hogy a génmanipulált növények visszavadulása már régen megkezdődött, és ma már csak komoly vizsgálattal lehet kideríteni, melyik biztonságos, és melyik nem az.
Persze ez nem csak a tofura igaz...
Főtt ételekhez én eddig is pácoltam mindenféle fűszerekkel, szószokkal a szójababsajtot, de a legegyértelműbb eddig valahogy kimaradt nálam. Na, de most!

Felvágtam kockákra, és egy kis tálkában kb. másfél deci szójaszószban pácoltam fél órát. (Ennél tovább nem nagyon ajánlom. Én legelőszőr benne felejtettem és ehetetlenül sós lett.) Lecsöpögtettem.
Kevés olajon kavargatva minden oldalát aranybarnára sütöttem.
Ismét lecsöpögtettem, és félretettem.
A tofu kisütéséből megmaradt olajban lepirítottam egy fej apróra vágott hagymát, két zúzott fokhagymát, egy fél hüvelykujjnyi gyömbért lereszelve, és némi piros chilit.
Mikor megpirult a hagyma, hozzáadtam egy konzerv darabolt paradicsomot, és negyed kiló zöldbabot.
Só helyett az eddig pécléként funkcionáló szójaszószból tettem hozzá.
A paradicsom kiegyenlítése miatt egy csipet nádcukrot is belefőztem. Vízzel szabályoztam, hogy ne égjen oda, míg elkészül a bab.
Amikor megpuhult a bab, visszatettem a serpenyőbe a tofut, és még néhány percig együtt rotyogtattam.
Rizzsel kiváló volt!
Az eredeti maláj étel nem tartalmazza a zöldbabot, de szerintem jól illik hozzá, meg egyébként is maradt még lefagyasztva a nyári termésünkből :-). Természetesen a zöldbab helyettesíthető más hüvelyessel vagy zöldséggel is. Akár többféle hozzávalóval is el tudom képzelni.
Ez messze lefőzi a kínai büfék tofuját, és azoknak is bátran ajánlom, akik egyébként nem rajonganak a szójababsajtért.

Kínai kell!

Szeretem a kínai kelt. A formáját, az ízét, azt is, hogy sokáig eláll. Hívjatok spórolósnak, de nálam egy átlagos méretű KK általában négy különböző étel része is lesz, és eközben 2-3 hetet is eltölt - évszaktól függően - a kamrában vagy a hűtőben.

Ma, harmadik felhasználásként amolyan "kínais" ebéd része lett, kettőnknek Bóval. Került mellé mindenféle gyökér: két pici cékla, egy sárga-, egy fehérrépa és egy fej vörös hagyma. Emezeket meghámoztam, a kelből leválasztottam jópár levelet. Mindent megmostam, majd kezdődött az aprítás.

Wokban sült zöldségeket célszerű előre felaprítani, hisz a hirtelen sütés közben csak egy kukta tudna kisegíteni minket. Az én kuktám nincs még két éves, így ő csak előkóstol mindent - nyersen.

Szóval a kelt és a hagymát felvagdostam laskára, a répákat csíkokra, a céklát pedig igyekeztem a répákhoz hasonló méretűre. (A répa vagdosása gyakorlatban azt jelenti, hogy a hosszára merőlegesen 3 részre vágom, azokat hosszában félbe, majd a kapott "félkör-hasábokat" hosszában vékonyra szeletelem.)

Mikor minden készen állt, a wokban olajat forrósítottam, a hagymát a gyökerekkel együtt beledobtam és sűrűn kavarva pirítottam néhány percig. Mikor már finom illatos volt, gyömbér és fokhagyma került bele még, majd a kelt is rádobtam. (Én nem használok kínai vagy más x-fűszer keveréket - ahol az x nagyobb-egyenlő 5... Az egyetlen keverékem curry, de az ide nem passzolt volna.) Pár perc pirítás után, mikor a kel épp kezdett volna összeesni, lezártam. Gyakorlatilag kész volt. Picit hagytam hűlni, majd meglocsoltam szójaszósszal, és egy marék frissen termett mungóbab-csírát tettem még hozzá.

Árpa volt a köret - tiszta vérű kínainak már csak ezért sem mondanám... :)

Gabonák elkészítése 1.

Remélem, senki nem ült tűkön, hogy mikor jönnek már a készítési javaslatok! De ha mégis, akkor bocsánatot kérek - nehezem szánom rá magam az írásra...

Elsőként lássuk a köretnek való elkészítéseket, később majd szolgálok reggelinek való kása javaslatokkal is (amik mellesleg uzsonnának is remekül helytállnak).

Általában 1 dl gabonát főzünk meg felnőtt gyomronként. Ahol ettől eltérést tapasztaltunk, jelzem. Az általam favorizált főzési technika lényege, hogy a megfelelő mennyiségű hideg vízben, lefedve felteszem főni a gabonát, forráskor kisebb lángra veszem, sózom, fűszerezem, és a fedőt picit kinyitom. Sokszor teszek bele vegamixet is (nem vegetát!). Mire a víz elfő, kész a gabona. Írok egy-két fűszert is, kedvcsinálónak, de azért sokat számít, hogy mi mellé főzzük az adott magot köretnek.

Rizs

Mi barna jázmin rizst használunk. Ezt fontosnak tartom leírni, mivel egyrészt a barna rizs rendkívül egészséges, másrészt nagyon rossz tapasztalataim vannak az általában kapható B-rizzsel. Fehér (szintén jázmin) rizst csak édességekhez főzök.

A barna rizst 2,5-szeres vízben teszem fel főni, semmi előpirítás! - erről írtam korábban.

Lehetséges fűszerek: kakukkfű, majoránna, lestyán

Árpa

Bio, hántolt árpát főzünk, ebből kevesebb kell, mint 1 dl. (Múltkor vettem valami olyat, amin B.Alexandra volt a reklám - na az ehetetlen volt, tekintve, hogy csak egy része volt hántolva...) 3-szoros vízben főzöm, de volt már, hogy picit még fel kellett önteni.

Fűszerek: Kakukkfű, babér, zsálya

Köles

Ebből is kevesebb kell, mint 1 dl fejenként. 2-szeres vízben "pergősre" fő, 2,5-szeresben szétesik kásának.

Fűszerek: gyömbér, koriander, bazsalikom

Rozs

Bevallom, ritkán főzünk. Rozs-napokon inkább hajdinát szoktunk. Ettől függetlenül remekül megfő 3-szoros vízben... :)

Ajánlott fűszerek: kakukkfű, köménymag

Zab

Ebből nagyon bejött nálunk a zabtöret. Pelyhet édes kásához illetve kekszhez használunk inkább.

Egész zabot 3-szoros vízben, töretet 1,5-szeresben főzök. Picit több, mint 1 dl kell fejenként.

Fűszerek: borsika, lestyán

Kukorica

Darát főzünk, tehát puliszkát... :) Ha sűrű kell, 3-szoros a víz, ha hígabb, 4-szeres. Én a sűrűbbet jobban komálom, de ez egyéni. Juhtúróval rakott puliszkához mindenképp a sűrűt ajánlom.

Fűszerek: kakukkfű, oregánó, rozmaring

Búza

No, ebből sokféle van...

Egész búzaszemeket (tönkölyt is) egy éjszakai áztatás után szoktam főzni, 4-szeres vízben.

Töretet - bulgurt - nem kell áztatni, 1,5-szeres vízben, gyorsan megfő. Törökösen készítve - tehát pirított hagymával, pirospaprikával - isteni!

Kuszkuszt meg csak leforrázni kell, és hagyni, hogy beszívja a vizet.

...és persze van dara is (lásd a jó-öreg tejbegríz), de bevallom, maximum sűrítésre használom...

Lehetséges fűszerek: koriander, bazsalikom, majoránna

Hajdina

Kevesebb, mint 1dl fejenként, 1,5-szeres vízben. Kifejezetten javaslom pirított hagymával!!

Egyéb ízesítők: bazsalikom, majoránna, fokhagyma