2012. június 17., vasárnap

Szerzetesek eledele pak choi-jal, friss gyömbérrel

Az úgy kezdődött, hogy azt se tudtam, mi a pak choi. Jött a zöldséges kosárban, én meg néztem, néztem, aztán leültem a net elé okosodni. :)
Nem receptet kerestem, csak tudni akartam, egyáltalán mi ez... Ezt találtam:
http://tudatosvasarlo.hu/cikk/mi-fan-terem-kinai-kel (a képen nem a pak choi látható)
itt viszont igen: http://www.rhs.org.uk/Gardening/Grow-Your-Own/Veg-A-to-Z/Pak-choi

Aztán szépen ráébredtem, hogy ebből olyasmit szeretnék, ahol minél jobban megmarad a zöldek saját íze. Így készült belőle szerzetesek eledele. Mivel elég gyorsan készült, a mennyiségeket nem mértem le. Tulajdonképpen az arányok ízlés szerint változhatnak is, pláne, hogy ezen étek lényege, hogy ami van otthon, azt tesz bele a szerzetes. :)

Fogtam a pak choi-t (a miénk elég termetes volt), megmostam, feldaraboltam. Megpucoltam két szép szál új hagymát is - tudjátok, azt a már kerekedő fejű friss hagymát, amiből őszre a vörös hagyma lesz. Ezeket is felkarikáztam. Mostam, daraboltam két marék zsenge lóbabot, ami olyan friss volt még, hogy hüvelyestül ehető volt, mint a cukorborsó, vagy a zöldbab. Két szál vékonyabb sárgarépa, némi csiperke és a friss (diónyi méretű) gyömbér is így járt. Két gerezd fokhagymát is megpucoltam és a préselőbe tettem.
Kínai stílusú főzésnél az egyik legfontosabb rész, hogy mindent előre pucolunk és darabolunk, mert amikor nekiállunk főzni, akkor már pillanatok alatt történnek a dolgok, nincs idő kavarás közben pucolni.
Került bele még egy kevés párolt kukorica - mert hogy szombat volt, s aznap így csempészem az ételbe a nap gabonáját.
Az előkészületek után feltettem főni a jázmin rizst - ez volt a köret. Elővettem egy wokot, olajat melegítettem rajta, és beleszórtam a hagymát és a pak choi szárát. (Gondoltam, annak biztos több idő kell majd, mint a leveleknek.) Egy perc után követte a gyömbér, a répa és a bab. Nem pirított, hanem párolt ételt szerettem volna, így adagoltam hozzá apránként némi vizet. Ezután jött a gomba és a kukorica, majd hamarosan a pak choi levelei és végül a fokhagyma.
Kevés kukorica keményítővel "szószosítottam". Az eredmény hasonló lett, mint a kínai éttermek hasonló nevű fogása - csak Na-glutamát nélkül. :) Kifejezetten friss, roppanós étek, ami mellé remekvolt az illatos jázmin rizs.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése